Bár az elmúlt években az iparági szereplők szerveződése mellett a kormányzati szándék is kinyilváníttatott a mesterséges intelligencia kiemelt kezelésére, egy idei EU-s felmérés szerint alig akad magyar cég, amelyik használná a technológiát.

Meglehetősen lesújtó képet fest a hazai vállalati szektor MI-használati helyzetéről egy nemrégiben publikált, témában készített európai uniós felmérés. Az eset nem csak azért kényes, mert Magyarország egy újabb területen került a sereghajtók közé, hanem azért is, mert ez elmúlt években úgy tűnt, hogy itthon minden érintett szereplő tisztában van a technológiában rejlő lehetőségekkel, és ennek megfelelően igyekszik azt a lehető legtöbb helyen és formában hasznosítani, fejleszteni.

Pontosan erre "esküdött fel" a még 2018-ban megalakított Mesterséges Intelligencia Koalíció. A közel 70 üzleti, oktatási és állami résztvevővel startoló szövetséget az Innovációs és Technológiai Minisztérium hívta életre. A platform az akkor elhangzott célkitűzések szerint segíti a hazai digitális ökoszisztéma szereplőit, hogy felkészülten vegyenek részt az MI területén zajló nemzetközi versenyben.

Ahogy a kutatásról beszámoló Quibit is megjegyzi, azóta 2020 tavaszára elkészült a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája elnevezésű program, amelynek végrehajtása a szakminiszter tavalyi nyári nyilatkozata szerint "a tervezettnél is gyorsabban zajlik". Úgy tűnik azonban, hogy még ez a sebesség sem volt elég ahhoz, hogy a hazai cégek elkezdjék használni az MI-t.

Ott vagyunk a sehol

Az Eurostat fentebb említett kutatása szerint tavaly átlagosan 8 százalékos volt az európai vállalatoknál a mesterséges intelligencia használati aránya. Az MI-használat kritériuma a felmérésnél az volt, hogy a cég tevékenységét hét meghatározott kulcsterület (például szövegbányászat, képfelismerés, mélytanulás, autonóm rendszerek stb.) legalább egyike segítse.

Ezek alapján Dániában találni a leginkább élenjáró üzleti közeget, ahol majdnem minden negyedik (24%) vállalatnál működött legalább egy MI-megoldás. Portugáliában 17, a finneknél pedig 16 százalékos arányt mértek.

 

MI-megoldásokat használó vállalatok aránya az EU-ban és az egyes országokban (forrás: Eurostat)

 

Ahogy a fenti grafikon is mutatja, Magyarország 3 százalékos eredménye mindössze a legutolsó hely elkerülésére volt elegendő. Ezt a nem túl hízelgő pozíciót egyébként Románia szerezte meg a maga teljesen tragikus, 1 százalékos arányával.

Szépségtapasz

Szerencsére a mesterséges intelligencia mellett a dolgok internetéhez (Internet of Things - IoT) köthető alkalmazások, eszközök elterjedésének vizsgálata is célja volt az Eurostat tavalyi kutatásának. Ebben pedig már nem szerepeltek annyira rosszul a hazai vállalkozások.

IoT-megoldásokat használó vállalatok aránya az EU-ban és az egyes országokban (forrás: Eurostat)

 

Internetre kötött, egy központtal vagy esetleg egymással is adatokat megosztó rendszereket, szenzorokat és hasonló megoldásokat az EU-s cégek közel 30 százaléka használ mindennapos tevékenysége során. A legkiemelkedőbbnek ebből a szempontból az osztrák vállalatok bizonyultak (51%), de nagyon magas az IoT-használat Szlovéniában (49%) is.

Magyarország itt a középmezőny alját súrolja 22 százalékos eredményével, ami arányaiban nincs annyira messze az EU-átlagtól. Érdekesség, hogy ebből a szempontból előzzük a fentebb éllovas Dániát (20%), illetve az is, hogy Romániának ezen a listán sem sikerült feljebb verekednie magát az utolsó helynél (11%).

Cloud & big data

A németek is rámordultak az EU-ra a hálózati költségek megosztásának ügyében

Öt másik tagállammal együtt nyílt, átlátható vitát és világos ütemtervet sürgetnek abban az ügyben, hogy az Európai Bizottság milyen közvetlen hozzájárulást vár a nagy online szolgáltatóktól a távközlési hálózat működtetéséhez.
 
Bár az 5G-s beruházások megtérülését biztosító alkalmazási területeket még a szolgáltatók és az ügyfelek is keresik, a fejlesztési kényszer megvan, mert aki ebből kimarad, lemarad.

a melléklet támogatója a Yettel

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.