Bár az elmúlt években az iparági szereplők szerveződése mellett a kormányzati szándék is kinyilváníttatott a mesterséges intelligencia kiemelt kezelésére, egy idei EU-s felmérés szerint alig akad magyar cég, amelyik használná a technológiát.

Meglehetősen lesújtó képet fest a hazai vállalati szektor MI-használati helyzetéről egy nemrégiben publikált, témában készített európai uniós felmérés. Az eset nem csak azért kényes, mert Magyarország egy újabb területen került a sereghajtók közé, hanem azért is, mert ez elmúlt években úgy tűnt, hogy itthon minden érintett szereplő tisztában van a technológiában rejlő lehetőségekkel, és ennek megfelelően igyekszik azt a lehető legtöbb helyen és formában hasznosítani, fejleszteni.

Pontosan erre "esküdött fel" a még 2018-ban megalakított Mesterséges Intelligencia Koalíció. A közel 70 üzleti, oktatási és állami résztvevővel startoló szövetséget az Innovációs és Technológiai Minisztérium hívta életre. A platform az akkor elhangzott célkitűzések szerint segíti a hazai digitális ökoszisztéma szereplőit, hogy felkészülten vegyenek részt az MI területén zajló nemzetközi versenyben.

Ahogy a kutatásról beszámoló Quibit is megjegyzi, azóta 2020 tavaszára elkészült a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája elnevezésű program, amelynek végrehajtása a szakminiszter tavalyi nyári nyilatkozata szerint "a tervezettnél is gyorsabban zajlik". Úgy tűnik azonban, hogy még ez a sebesség sem volt elég ahhoz, hogy a hazai cégek elkezdjék használni az MI-t.

Ott vagyunk a sehol

Az Eurostat fentebb említett kutatása szerint tavaly átlagosan 8 százalékos volt az európai vállalatoknál a mesterséges intelligencia használati aránya. Az MI-használat kritériuma a felmérésnél az volt, hogy a cég tevékenységét hét meghatározott kulcsterület (például szövegbányászat, képfelismerés, mélytanulás, autonóm rendszerek stb.) legalább egyike segítse.

Ezek alapján Dániában találni a leginkább élenjáró üzleti közeget, ahol majdnem minden negyedik (24%) vállalatnál működött legalább egy MI-megoldás. Portugáliában 17, a finneknél pedig 16 százalékos arányt mértek.

 

MI-megoldásokat használó vállalatok aránya az EU-ban és az egyes országokban (forrás: Eurostat)

 

Ahogy a fenti grafikon is mutatja, Magyarország 3 százalékos eredménye mindössze a legutolsó hely elkerülésére volt elegendő. Ezt a nem túl hízelgő pozíciót egyébként Románia szerezte meg a maga teljesen tragikus, 1 százalékos arányával.

Szépségtapasz

Szerencsére a mesterséges intelligencia mellett a dolgok internetéhez (Internet of Things - IoT) köthető alkalmazások, eszközök elterjedésének vizsgálata is célja volt az Eurostat tavalyi kutatásának. Ebben pedig már nem szerepeltek annyira rosszul a hazai vállalkozások.

IoT-megoldásokat használó vállalatok aránya az EU-ban és az egyes országokban (forrás: Eurostat)

 

Internetre kötött, egy központtal vagy esetleg egymással is adatokat megosztó rendszereket, szenzorokat és hasonló megoldásokat az EU-s cégek közel 30 százaléka használ mindennapos tevékenysége során. A legkiemelkedőbbnek ebből a szempontból az osztrák vállalatok bizonyultak (51%), de nagyon magas az IoT-használat Szlovéniában (49%) is.

Magyarország itt a középmezőny alját súrolja 22 százalékos eredményével, ami arányaiban nincs annyira messze az EU-átlagtól. Érdekesség, hogy ebből a szempontból előzzük a fentebb éllovas Dániát (20%), illetve az is, hogy Romániának ezen a listán sem sikerült feljebb verekednie magát az utolsó helynél (11%).

Cloud & big data

Bug bounty programot hirdetett a legaktívabb hekkercsoport

Nem ismert sérülékenységek felfedezéséért általában az érintett cégek szoktak fizetni biztonsági szakembereknek. Ebben az esetben viszont egy bűnözői csoport ajánlott díjazást azoknak, akik hajlandók velük együttműködni.
 
Éltek már vissza a bankkártyaadataival? Ha nem, akkor azt nagy valószínűséggel egy csalásfelderítő rendszernek köszönheti.

a melléklet támogatója a Balasys

A Világgazdasági Fórum figyelmeztetése szerint jelentős szakadék tátong a C-szintű vezetők és az információbiztonságért felelős részlegek helyzetértékelése között.

A járvány üzleti vezetőt csinált a CIO-kból

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.