Mire egy sommelier (pohárnok) profi lesz, irdatlan pénzt, munkát, tanulást kell belefektetnie, és még az alkoholizmus veszélyének is ki kell tennie magát, hogy a sarokból is kiszagolja a lőrét. (Akit érdekel a téma, ajánljuk a Huffington Post technológiai rovatának volt vezetője, Bianca Bosker szórakoztató és tanulságos könyvét, a Dugódilit, aminek a tartalmát az eredeti angol cím – Cork Dork – némileg jobban kifejezi.) De most már komoly kutatások folynak, amelyek megmentik a sommelier-ket a súlyos alkoholfüggőségtől. Jönnek ugyanis a mesterséges intelligenciával felvértezett, algoritmusalapú sommelier-k.

A pohárnok feladat roppant összetett. Ezek közül talán a legegyszerűbb, hogy elválassza a búzát az ocsútól, a jó bort a túlárazott lőrétől, az igazit a hamisítványtól. Az valódi kihívás az, amikor bort kell ajánlania a vendégnek. A bornak egyszerre kell harmonizálnia az étellel és a vendég személyiségével, pillanatnyi hangulatával.

Majd az MI megmondja

Érzékszerveink nem műszerek. Ahogy általában csak egy részét látjuk annak, amit olvasunk, és intenzív agytevékenységgel kerekítjük teljessé, ugyanez igaz bármilyen más érzékszervünkre, különösen az orrunkra. Utóbbival sokszor azt és olyan intenzitással érezzük, amit mondanak nekünk. Szóval becsaphatók vagyunk: ki tudná megkülönböztetni a csalánt az enyhe bodzaillattól? (Mielőtt lelkesen emelné a kezét, hogy "én biztosan", tegyen egy próbát bekötött szemmel, azonosítsa a két növényt illata alapján, miközben megmondják, hogy melyik növény aromáját kell éreznie...)

A gép azonban személytelen, azt  csinálja, amire tanítják, százból százszor azonosítja az ibolya aromáját vagy a vaníliát, és még véletlenül sem keverné össze a szegfűszeget a csillagánizzsal, a mandulát a pörkölt dióval. Az University of Central Arkansas egy professzora, Bernard Chen, egy mesterséges intelligencián alapuló virtuális sommelier kifejlesztésén dolgozik (egyetemi oldaláról a fontosabb publikációi is elérhetők). Olyan MI-t épít, ami nem csak elemzi a bort, de arról korrekt kóstolási jegyzetet is készít, amihez mellékeli a borok analitikai adatait. Ez sokkal több, mint amit a hagyományos kóstolók csinálnak: kimutathatja a bor analitikai adatai és a kóstolási logika közötti kapcsolatot. Ez nem csak pontosabb borleírásokat eredményez. A termelő elvileg jobb előrejelzést kap arról, hogy adott analitikai értékekkel milyen fogyasztóknál számíthat pozitív fogadtatásra a bora.

És ami nem utolsó szempont: egy ilyen rendszer lenullázná a nemzetközi borsajtóban elburjánzó visszaéléseket.

Van egy cég, amely a lehetőséget, hogy össze lehet kapcsolni a kémiai laborvizsgálatokat az MI-vel, illetve a szubjektív értékelésekkel, már piacosította is. A 2017-ben alapított Tastry nevű kaliforniai startup (eddig 6,4 millió dollár befektetést kapott) a teljes láncot le szeretnék fedni MI-vel a termeléstől a fogyasztóig. A borászoknak segít olyan blendek (bor esetében franciásan: cuvée – ejtsd: küvé) összerakásában, amiket jól lehet értékesíteni a piacon. És utána támogatja a kiskereskedőt (voltaképpen a sommelier is az), hogy a bor el is jusson a megfelelő fogyasztóhoz.

A megoldás több elégedett fogyasztót ígér. Olyan fogyasztókat, akik testre szabott ajánlást kapnak minden szempontból (hely, ízlés stb.), így segít az optimális (értsd: jó áron és gyorsan értékesíthető) kínálat összerakásában, javítja az ügyfélhűséget és így tovább. Egyszóval dől a lé...

Ez is csak egy 6:3

A Neue Zürcher Zeitung kipróbálta. Összeeresztette az ajánló algoritmust a zürichi Hotel Dolder Grand sommelier-jével, Lisa Baderrel, akit a Gault&Millau 2021-ben az év pohárnokának választott.

Az ajánló rendszer egyszerűen működik. Badernek és az NZZ újságírójának tíz kérdésre kellett válaszolni (Szereti a szivar illatát? Kedveli a zöld csilit? Mennyire szereti a fekete borsot? stb.), majd a válaszok az algoritmus ajánlott számukra három-három bort. A borokat vakon kóstolva ellenőrizték, hogy megfelelő volt-e az ajánlás.

Amikor a sommelier bort ajánl, csak részben indul ki abból, amit a vendég mond. Ha ugyanis ő konkrét ízjegyekkel írja le, mire végyik, félrevezető lehet, hiszen a megnevezett ízjegyek sokszor nem egyeznek azzal, amire valójában gondol: körtét mond, miközben dinnye jár a fejében. Ezért aztán a sommelier figyelembe vesz mindent, öltözködést, arcmimikát, testtartást, hangulatot stb. – akárcsak egy jó pszichológus.

A Tastryben ezt pótolják a kérdések. A cég alapítója, Katerina Axelsson, aki egyébként kémikusként, borlaborban kezdett el kísérletezni a problémával, azt mondta, azért ezt a tíz, meglehetősen egyszerű kérdést használják, mert az ezekre adott válaszok vezettek értelmezhető és elkülöníthető profilokhoz.

Az algoritmus végül 50 százalékos találatot ért el: a sommelier esetében háromból egy, az újságírónál háromból kettő bor jött be. Kiderült: a Tastry nagy korlátja, hogy főleg amerikai borokon iskolázódott. De öntanuló rendszere folyamatosan finomítja az ajánlásokat. Lisa Bader szerint egyébként az ötlet jó, ha ő nem is vásárolna így bort.

Nem kell gondolkodni

A lényeg, hogy ismét egy teherrel kevesebb: nem kell vacillálni, mit vegyünk le a polcról, megmondja az MI. Újabb lépés a szabadságunk felé, a Spotify-tól tudjuk, milyen zenét szeretünk, a TikTok eligazít a videók között, a Facebook vagy a Google a fogyasztandó tartalmakban. A felszabaduló időben pedig a világ új rejtett szépségeit ismerhetnénk meg... Csak olyan már nincs, miután a zenészek olyan zenéket, a videósok olyan videókat, a borászok pedig olyan borokat készítenek, amiket hajlandók vagyunk elfogyasztani – az MI ajánlása alapján.