A Microsoftnak egyelőre diadalmenet, a Google-nek egy kisebb arcra esés a fejlett MI-chatbotok megjelenése, ennek megfelelően az egyik oldal szuper lelkes, a másik inkább a kockázatokra figyelmeztet.

A Google keresőtermékekért felelős alelnöke, Prabhakar Raghavan a német Welt am Sonntag oldalán figyelmeztetett rá, hogy nem szabad az MI-chatbotokra hagyatkoznunk a pontos információk felkutatásában, mivel azok időnként meggyőző, de teljesen fiktív válaszokat is képesek adni. (Erre nemrég éppen a Google új szolgáltatása, a Bard szállított mintának egy kisebb PR-katasztrófát.) Raghavan szerint az a fajta mesterséges intelligencia, amelyről most szó van, olykor ki van téve az MI-hallucinációnak nevezett jelenségnek is, ami nem egyszerűen a források ellenőrzésének hiányát jelenti, hanem amikor a robot magabiztosan állít valamilyen egyértelműen valótlan és légből kapott dolgot.

A mesterséges neurális hálózatok a biológiai neurális hálók modellezésével létrehozott rendszerek, így működésük valamilyen szinten hasonlít az élő idegrendszerekre, beleértve a rájuk jellemző instabilitást is. Arról már évekkel ezelőtt is olvashattunk, hogy az ilyen modellek a mgfelelő körülményekközött akár spontán módon generáltak olyan kimeneteket, amelyek a biológiai agy hallucinációira emlékeztetnek, de időközben a Meta-Facebook robotja vagy akár az új szupersztár, a ChatGPT kapcsán is tapasztalható volt a kitalált válaszok felbukkanása. Ez pedig még látványosabbá teszi, hogy az MI nem igazán képes különbséget tenni a hiteles információ és a félretájékoztatás között.

Az biztos, hogy sok mindent megváltoztat majd

Raghavan a Welt Am Sonntag szombati riportjában elsimerte, hogy a ChatGPT villámgyors felfutása nyomán sürgősnek érezte saját megoldása, a Bard nyilvánossá tételét, de ettől nem érzi kisebbnek azt a felelősséget, amelynek nyomán eddig halogatták az új technológia bevezetését. A Google ennek alapján a keresési funkciók átalakítását vizsgálja, elsősorban nyilván azoknál a kérdéseknél, amelyekre nem csak egyetlen helyes válasz létezik. Az elmúlt napokban egyébként a cég és annak vezérigazgatója, Sundar Pichai is számos kritikát kapott a Bard elsietett bevezetésével kapcsolatban: az Alphabet egy korábbi MI-tudósa például arról írt, hogy a vállalat nem veszi elég komolyan az MI-t.

A Microsoft társalapítója, Bill Gates eközben úgy véli, hogy a feltűnően emberszerű válaszokat adó MI-chatbot megjelenése ugyanolyan jelentős dolog, mint annak idején az internet feltalálása volt. Gates egy másik német lap, a Handelsblatt oldalán megjelent interjúban arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia eddig is tudott írni és olvasni, de nem értette meg a tartalmat. Az olyan új programok, mint a ChatGPT, viszont sokféle munkát tesznek majd hatékonyabbá, megváltoztatva a világunkat. Gates már korábban is lenyűgözőnek nevezte a ChatGPT platformot, szemben mondjuk a web3-mal vagy a metaverzummal, amelyeket nem talált különösebben forradalmi elképzelésnek.

A Reuters tudósítása erről szólva felidézi, hogy az OpenAI által fejlesztett és a Microsoft által támogatott ChatGPT tavaly november óta a történelem leggyorsabban növekvő fogyasztói alkalmazása lett. A technológia jelentősége így nehezen vitatható, a kérdés csak az, hogy mennyire lesz pozitív vagy negatív az általa generált változás. Egy másik, nem éppen outsider techvállalkozó, Elon Musk például már 2017-ben az emberi civilizációra leselkedő alapvető kockázatnak nevezte a mesterséges intelligenciát, és akkori megfogalmazása szerint csak a szabályozóknak vannak eszközeik az egyes fejlesztések szükség szerinti koráltozásához – ilyen önuralmat ugyanis nem tételezhetünk fel a befektetők által hajszolt üzleti szereplőktől.

Piaci hírek

Természetes regenerációt hozott az agy-gép interfész

Egy svájci kutatóközpontban szó szerint és átvitt értelemben is hatalmas lépést tett egy csigolyasérülés miatt lebénult páciens.
 
Hirdetés

Felhőköltségek optimalizálása a EURO ONE Számítástechnikai Zrt.-vel

Hogyan lehet költségoldalon megteremteni az egyensúlyt a különböző felhős konstrukciók között?

Az on-premise, cloud és hibrid rendszerek között egyértelmű győztest hirdetni nem lehet, de érdemes végig venni azokat a szempontokat, amik meghatározzák, milyen kiadásokkal kell számolni.

a melléklet támogatója az Euro One

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.