Alig egy hónappal ezelőtt számoltunk be mi is a DeepMind által jegyzett tanulmányról, amelyben a Google MI-kutató laboratóriuma arra figyelmeztet, hogy a generatív mesterséges intelligencia torzítja a "társadalmi-politikai valóság vagy a tudományos konszenzus kollektív megértését”. A dokumentumban mások mellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a felhasználók lassan túlterhelődnek a hamisítványok kiszűrését célzó ellenőrzésekkel, a szintetikus tartalom tömeges megjelenése pedig szkepticizmust kelt a digitális információval szemben.

Ennek kapcsán olyan eseteket idéznek fel, amikor "magas rangú személyek" úgy magyarázták ki a rájuk nézve kedvezőtlen felvételeket, hogy azokat mesteséges intelligenciával generált anyagoknak minősítették. Mivel ennek ellenkezőjét, vagyis a képek vagy hanganyagok eredetiségét is hosszú és költséges dolog bizonyítani, az MI-kártya kijátszásával sok mindent meg lehet úszni. Sőt támadásokat is lehet indítani, mivel az arra fogékony közönség már bőven megalkotja a saját ítéletét, mielőtt esély lenne az MI-vel kapcsolatos állítások igazolására vagy cáfolatára.

Más szóval, a mesterséges intelligencia és a mélyhamisítás (deepfake) mindkét irányban elmossa a határt a megbízható források és a megtévesztés között: az átverések és a közvélemény befolyásolására irányuló kísérletek nemcsak a preparált tartalmakon keresztül valósulhatnak meg, hanem olyan módon is, hogy az MI-re hivatkozva bármilyen információ hiteltelenné tehető. Erre az egyik legfrissebb példa Donald Trump hétvégi posztja, amelyben a szokásos NAGYBETŰS kiemeléseivel választási csalással vádolta meg ellenfelét az elnökválasztási kampányban.

Miért mondaná, ha nem lenne igaz

Az újraválasztására készülő korábbi elnök a Truth Social oldalon osztott meg egy X-es (twitteres) posztot Kamala Harris alelnök egyik rendezvényéről, ami két fénykép alapján tényként állítja, hogy a demokrata jelöltet a reptéren köszöntő tömeget a mesterséges intelligencia segítségével csalták rá az eseményről szóló felvételekre. Az eredeti és a megosztott bejegyzés állításait ehhez képest még nem sikerült igazolni, sőt a CNBC saját felvételei is azok ellenkezőjét támasztják alá, így a jelek szerint félretájékoztatásról is inkább a másik oldalon lehetett szó.

Ahogy a CNN írja, a képet azóta már törvényszéki szakértő is vizsgálta, aki nem talált bizonyítékot a generatív mesterséges intelligencia alkalmazására vagy digitális módosításokra – bár azt maga is elismerte, hogy a manipulációra utaló bizonyítékok hiánya önmagában még nem igazolja valaminek a valódiságát. A dologba innentől mindenki azt lát bele, amire képes vagy amit szeretne, de a hozzászólásokból ítélve maga az állítás is bőven elég volt ahhoz, hogy meggyőzzön néhány felhasználót a mesterséges intelligenciával végrehajtott összeesküvésről.