Életszerű és erőteljes igények mutatkoznak a lakosság körében a médiatudatosság használatában és társadalmi fejlesztésében – állítja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közelmúltban végzett kutatása, amely kitért a tájékozottság iránti igény, az információfelelősség és a magánszféra védelmére is.

A kutatási jelentés bevezetője szerint az internethasználat elterjedésével ma már a különböző webes platformok széles lehetőséget adnak arra, hogy a közösség tagjai ne csak a választások vagy a közvélemény-kutatások útján legyenek képesek kifejezni véleményüket a közügyekkel összefüggésben. Ezért is fontos kérdés, hogy a társadalom tagjai miképpen vélekednek a szólás- és sajtószabadsággal, annak határaival, valamint a véleménynyilvánítás új formáival kapcsolatban.

Nyitottnak mutatkozunk

A felnőtt lakosságra nézve reprezentatív kutatás szerint ma már csak minden hatodik állampolgár marad le az internet jelentette lehetőségekről. A társadalom túlnyomó része viszont napi szinten csatlakozik a nethez. A közérdekű ügyekhez való hozzászólás lehetősége a többség számára nagyon fontos. (Legalábbis az önbevalláson alapuló felmérés adatai szerint.)

A közösségi médiát használók 71 százaléka például teljes mértékben igényli azt, hogy láthassák a posztokat olyan emberek is, akiknek a véleménye az algoritmusok szerint eltér a poszt készítőjének véleményétől, de hasonló arányban igénylik azt is, hogy egy online hír vagy vélemény megjelentetése esetén legyen hozzáférhető annak kritikája vagy más oldalú megközelítése. 60 százalék felett válaszolták azt, hogy legyen látható minden vélemény egy online beszélgetés során. Azt, hogy a felhasználót érdeklő témák és platformok jelenjenek meg, "csupán" 55 százalékuk tartja kiemelkedően fontosnak.

Érdekes módon ezzel párhuzamosan a névtelen véleményekkel vagy a valótlan hírekkel kapcsolatban is meglehetősen toleránsnak mutatkoztak a megkérdezettek. Csak bő 40 százalék mondta azt, hogy egyetért az ilyen tartalmak szűrésével, szankcionálásával.

A szülők dolga

A tudatos médiahasználat feltételeinek megteremtésében négy lehetséges szereplőt is felsorolt a kérdőív, akiket a felelősségük mértékében állíthattak sorrendbe. A magyar lakosság több mint felénél (54 százalék) a szülőket tették első helyre, második helyre (25 százalék) az államot, harmadik helyen (14 százalék) a média, míg az utolsó helyen, 7 százalékkal az iskola szerepelt.

Az online médiahasználat esetleges negatív hatásainak kivédésére számos, egymással párhuzamosan létező megoldás adódik. Ezek közül az NMHH szakemberei hat forgatókönyvről kérdezték meg a magyar lakosság véleményét. A káros oldalak hatósági letiltása hozta a legnagyobb véleménykülönbségeket, egy értékelő skálán ennek a legmagasabb az elutasítása, de az elfogadása is. A társadalom tudatosságának növekedésére utal az is, hogy nem külső szereplőkben, hanem a szülők edukálásában látják a lehető leghatékonyabb stratégiát, ezt követi a káros tartalmú oldalak létrehozóinak és terjesztőinek súlyos büntetése.

A politikus nem közember

A szólás- és sajtószabadság, illetve a demokrácia fogalma összekapcsolódik az emberek fejében, de ez nem feltétlenül jelenti azt számukra, hogy bárkiről bármit el lehet mondani. Közszereplő esetében elsősorban politikusokra gondolnak, ezt követően főként az ismertség az, ami közszereplővé tesz valakit a válaszadók körében. A magyar társadalom szerint a magánszemélynek nagyobb védelem jár, míg a közszereplők esetében a magánélethez köthető információkat (lakcím, barátai és nyaralása) érzik még leginkább védendőnek. A válaszadók 36,7 százalék véli úgy, hogy a közzétett nem saját tartalomért nem tartozik felelősséggel, és még kevésbé szigorú a lájk megítélése. A válaszadók bő kétharmada érzi úgy, hogy ha egy közszereplőről ilyen minőségében tesz közzé képet, akkor ezt a hozzájárulása nélkül is megteheti.

A Facebookon a kisebb városok és a 36–49 évesek a legaktívabbak, végzettség szempontjából pedig az érettségivel rendelkezők. Bár a férfiak általában néhány százalékponttal tevékenyebbnek mutatkoznak a nőknél, a facebookos véleménynyilvánítás terén a nők jelentősen agilisabbak. Minél egyszerűbb egy online véleménynyilvánítás, annál elterjedtebb, az álláspontok láthatósága nem jelent korlátozó tényezőt.