A Statista adatai szerint 2023 júliusában 5,19 milliárd ember, a Föld népességének közel 56 százaléka rendelkezett valamilyen internetkapcsolattal. Bár a világhálót szeretnénk olyan hálózatnak látni, amelynek bármely pontjából bármely másik pontjába akadálytalanul eljuthatunk, a Freedom House 2022-es jelentése szerint az internet szabadsága 12 éve folyamatosan csökken. Az, hogy milyennek látjuk, nagyban függ attól, hogy mely pontjáról nézzük. Kínából, Vietnámból vagy Észak-Koreából például egészen másnak látszik, mint Európából vagy Észak-Amerikából.

A korlátok szaporodásának látványos mutatója, hogy egyre többen használnak ún. VPN (virtual privat network vagy virtuális magánhálózat) alkalmazásokat: számuk elérte az 1,6 milliárdot, állítja a holland székhelyű Surfshark VPN-szolgáltató egy elemzése. A legnagyobb piacok India (375 millió felhasználó), Kína (293 millió) és Indonézia (130 millió). A nyugati világban az USA piaca közelít ehhez, ahol 74 millió VPN-használó van.

Ami a használati gyakoriságot illeti, az Atlas VPN (a második litván unikornis, a Nord Security leányvállalata) szerint Délkelet-Ázsia és a Közel-Kelet országai, például Szingapúr, az Egyesült Arab Emírségek és Katar vezetnek, de a gyors a növekedés a nyugati országokban is, például Hollandiában, Luxemburgban vagy Németországban.

A globális piac értéke szintén jelentősen nőtt: az Allied Market Research 2022-ben 44,6 milliárd dollár értékűre mérte. Dinamikájáról pedig sokat elárul, hogy 2019-hez képest 80 százalékkal bővült. És ez még közel sem a növekedés vége, a piackutató szerint 2027-re elérheti a 75,5 milliárd dollárt. Ez persze bátor becslés, mert a VPN-piac ugrásszerű növekedését egyértelműen a pandémia, pontosabban a távmunka-kényszer, utána pedig az orosz-ukrán háború hajtotta.

Az internet mára kifejezetten veszélyes hellyé vált, ezért egyre több embernek van szüksége olyan eszközökre, melyek megakadályozzák, hogy illetéktelenek lehallgathassák a netes kommunikációjukat, nyilatkozta egy VPN-fejlesztő cég munkatársa a Nikkeinek.

Hasítanak a VPN-cégek

A VPN-piac jó terepe a startupoknak. A 2012-ben alapított Nord Securitynek például már több mint 10 millió ügyféle van világszerte, és egy 2022-es 100 millió dolláros befektetési körben 1,6 milliárd dollárra értékelték. A cég egyik képviselője azt mondta a Nikkeinek, hogy az alkalmazásuk részben a távmunkások, részben olyan országok polgárai között népszerű, amelyekben korlátozzák és/vagy szigorúan ellenőrzik az internetezést.

Ez egyébként nem csak az autoriter országokra jellemző. Ausztráliában 2015-től az internetszolgáltatóknak két évig meg kell őrizniük ügyfeleik böngészési előzményeit a terrorizmus elleni harc miatt. (A törvény elfogadása után néhány nap alatt megduplázódott a Nord Security ausztráliai ügyfeleinek száma.) Európában szintén vannak hasonló kísérletek: az Egyesült Királyságban például olyan bűnmegelőzési törvénytervezeten dolgoznak, amely előírná, hogy a titkosított üzenetküldő alkalmazásokat kínáló cégek adjanak a titkosításukhoz mesterkulcsot a brit kormánynak. (A titkosítást az államhatalom sehol sem szereti, legyen szó az Európai Unióról, az Öt Szem országairól, Kínáról vagy épp Oroszországról.)

Személyes biztonság, munka – meg egy kis kalózkodás...

A Surfshark már idézett kutatásából az is kiderül, hogy amerikai ügyfeleik 43 százaléka kifejezetten magáncélra, saját biztonságát erősítendő, 33 százalékuk pedig csak üzleti célokra használ VPN-t (a válaszadók 23 százaléka mindkét célra).

A legtöbben egyébként az adott országban letiltott tartalmak eléréséhez használják. Ez bizonyos helyzetekben, pl. Kínában egybeeshet az üzleti felhasználással.

Ugyanakkor a VPN-ek arra is alkalmasak, hogy a felhasználó megkerülje velük a (video)streaming-szolgáltatók regionális korlátozásait. Aki erre használja, az értelemszerűen megsérti a szolgáltatások általános szerződési feltételeit. Erre a VPN-fejlesztőknek előbb-utóbb kell valamilyen megoldást találni, ám mint egy fejlesztő mondta a Nikkeinek, a megoldás nem triviális, és nem is olcsó.