A június elején Győrben rendezett a Smart Factory konferencia egyik keynote előadója volt Richard Soley, az Industrial Internet Consortium (IIC) ügyvezető igazgatója. Bár a konferencia elsősorban a magyar autóipar digitalizációs kihívásaival foglalkozott, az előadások zöme túlmutatott az ágazaton. Az ügyvezető igazgatóval a konferencia után e-mailben készítettünk interjút.
Bitport: Ma az iparban szinte mindenki a negyedik ipari forradalomról beszél. Ön hogyan határozná meg a fogalmat? Nem csupán arról van szó, hogy már létező technológiákat adnak el egy új marketingüzenettel?
Richard Soley: Mi az Industrial Internet Consortiumban tartózkodunk a negyedik ipari forradalom kifejezéstől, mert félreérthetőnek tartjuk. Úgy véljük, az "ipari internet" kifejezés pontosabban írja le a problémakört. Arról szól ugyanis, hogy az internetes megoldásokat – ilyen például a dolgok internete – hogyan lehet alkalmazni ipari rendszerekre.
Ez különösen fontos és valódi újdonságokat tartogató téma. Számos olyan szektor van ugyanis, ahol mindez idáig alig vagy egyáltalán nem használták ki az internetben rejlő lehetőségeket. Hogy csak néhányat említsek, ilyen a mezőgazdaság vagy a (gép)gyártás, de még az egészségügyre is áll.
Bitport: Az Egyesült Államok, Európa és Kína, sőt már Japán is létrehozta a saját koncepcióját. Miben különbözik és miben azonos az IIC, az Industrie 4.0, valamint a Made in China 2025 és a japán Industrial Value Chain Initiative kocepciója?
Richard Soley
Az Object Management Group elnök-vezérigazgatója, aki egyben az Industrial Internet Consortium ügyvezető igazgatói posztját is betölti, a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) szerzett informatikus mérnök diplomát, majd ugyanott PhD minősítést. Az egyetem után szakmai pályafutását a Honeywellnél kezdte fejlesztőként, de hamarosan saját céget alapított. Az A.I. Architects többek között Lisp gépeket és szoftvereket fejlesztett. Társalapítója az 1989-ben létrehozott Object Management Groupnak, melynek kezdetben műszaki igazgatója, később elnök-vezérigazgatója lett. Ő irányította a CORBA modell (Common Object Request Broker Architecture) specifikációjának kidolgozását. Rendszeresen előad nemzetközi konferenciákon, és az OMG oldalán blogot is vezet.
R. S.: Az alapvető különbség, hogy utóbbi három mind nemzeti kezdeményezés, amelynek célja, hogy német, a kínai vagy a japán gazdaság képes legyen továbbra is megőrizni, illetve javítani versenyképességét. Az IIC célkitűzése azonban alapvetően más: nem egy országra szabott program, hanem nemzetközi szervezet, amelynek küldetése az ipari internet lehetőségeinek minél szélesebb körű elterjesztése. A vezetőség tagjai között egyaránt megtalálja francia, német, japán, kínai és amerikai vállalatok magas beosztású szakembereit. De még ennél is fontosabb, hogy világszerte futnak tesztprojektjeink.
Bitport: Az Industrie 4.0 és a Industrial Internet Consortium megalakulásakor úgy tűnt, verseny folyik a jövő iparának vezető szerepéért Európa és Amerika között. Jelenleg milyen együttműködés van a két kezdeményezés között?
R. S.: Ahogy fentebb is említettem, az IIC – globális jellegéből adódóan – nem versenyhelyzetben van a különféle nemzeti kezdeményezésekkel. Sokkal inkább kiegészíti, támogatja azokat. Nagyon szorosan együttműködünk minden ilyen nemzeti projekttel. Szaktudásunk egyesítésével a szállítók és a felhasználók életét is igyekszünk megkönnyíteni. Ha konkrétan az Industrie 4.0-t nézzük, a német kezdeményezésű platform és az IIC technológiai csoportja például már több mint egy éve dolgozik együtt.
Bitport: A 4. ipari forradalom kapcsán a legtöbbször két területet említenek: az automatizációt és az IoT-t. Az automatizáció azonban az iparban már régóta létezik. Milyen újdonságot jelent ahhoz képest a 4. ipari forradalom automatizációja?
R. S.: A különbség tulajdonképpen annyi, hogy ma már az automatizációs rendszerekben is tudjuk alkalmazni az internetes technológiákat. Ugyanakkor fontosnak tartom leszögezni, hogy ez a forradalom közel sem csak az automatizációról szól. A folyamat fontos eleme az is, hogy nagyon erős diszrupciós hatást generál megannyi gazdasági szektorban. Még olyan szektorokat is átalakít, mint az energiaipar, az ellátásilánc-menedzsment, a mezőgazdaság, de ennek a nyomán jönnek léte például az okos városokat stb.
Bitport: Korábban Ön gyakran beszélt és írt arról, hogy az egyik legfontosabb terület a vezérlőrendszerek szabványosítása. Hol áll ez a folyamat?
R. S.: Az ipari internet szabványosítása folyamatban van. Jelenleg a kommunikációs réteg kérdésköre van terítéken. A több száz szervezetet tömörítő Object Management Group – az IIC lényegében ennek a konzorciumnak az egyik projektje – jelenleg az ipariinternet-rendszerek integrációjához szükséges szemantikai standardok megalkotásán dolgozik.
Bitport: Jelenleg melyek a legfontosabb megoldandó feladatai az Industrial Internet Consortiumnak?
R. S.: Ahogy már említettem, egy sor iparágban a technológiai fejlődés hatására erősödik a diszrupció, amely üzleti folyamatokban és a társadalomban is komoly átalakulásokat fog okozni. Az IIC fontos feladatának tartja, hogy tesztrendszerek kiépítésével előre feltérképezze ezeket a folyamatokat. Ez a munka jelenleg is zajlik a szervezet közel 300 tagvállalatánál.
A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött
A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak