Az FBI igazgatójának egyáltalán nincs ínyére, hogy a technológiai vállalatok egyre komolyabban védik a felhasználói adatokat. James Comey szerint védeni kell a magánéletet, de például az okostelefonok titkosítását azért újra kéne gondolni.

Magánélet kontra állambiztonság

Az FBI igazgatója arról panaszkodott, hogy bár a jogi felhatalmazásuk megvan arra, hogy megfelelő bírói felhatalmazással hozzáférjenek magánjellegű információkhoz, ám egyre nehezebb mindezt technológiai oldaláról biztosítaniuk. Comey kitért a Snowden-botrány keltette aggodalmak joggoságára is, ugyanakkor szerinte egy "nagyon sötét világba" vezet a gyártók azon törekvése, hogy teljesen elérhetetlenné tegyék ezeket az adatokat.

Az igazgató itt konkrétan az Apple, illetve a Google új fejlesztési irányára utalt, aminek keretében igyekeznek olyan eljárásokat alkalmazni, hogy még ők sem legyenek képesek a felhasználói információkhoz jutni. Ennek folyományaként mindkét cégnél alapbeállításként használják az operációs rendszerben az egyébként már évek óta elérhető adattitkosítás. A felhasználók többsége viszont ezt lusta volt beállítani, így most "segítenek" rajtuk. Ezzel kívánják az olyan kínos adatbiztonsági eseteket elkerülni, amelyek rossz hatással vannak az üzletre.

Nem mindenhol van hátsó kapu

Az FBI-igazgató az úgynevezett hátsó ajtók (backdoor) hiányára is panaszkodott, mivel sok szállító nem tud vagy nem akar ilyen, különleges hozzáférést biztosító technikai kiskaput adni a hatóságnak. Comey szerint felül kellene vizsgálni a kommunikációs csatornák lehallgatását szabályozó, immár 20 éves törvényt is, hogy az jobban megfeleljen a technológiai fejlődés okozta változásoknak.

Ezt természetesen civil jogvédő szervezetek teljesen máshogy látják. Véleményük szerint a szövetségi törvények kifejezetten biztosítják a jogot a gyártóknak arra, hogy hátsó ajtók nélküli, visszafejthetetlen titkosítási eljárást alkalmazzanak. A hozzáférést biztosító kiskapuk megléte amúgy az illegális tevékenységet folytató hackerek dolgát is megkönnyítheti.