Csütörtökön olyan döntést hozott egy New Yorki bíróság a Microsoft és az amerikai kormány közötti vitában, aminek hatását minden amerikai, de az USA-n kívül is üzleti tevékenységet folytató cég tevékenységére óriási hatással lehet. Különösen azokéra, melyek a felhőszolgáltatásokban is érdekeltek.

Ha úgy tetszik, Loretta Preska bírónő (a fenti képen) beírta magát az IT-szolgáltatások történelmébe, akárcsak Edward Snowden. A konkrét kérdés az volt, amelyben a bírónőnek döntenie kellett, hogy ki kell-e adnia ügyfeléről a Microsoftnak a szövetségi kormány kérdésére olyan adatokat (e-maileket, fiókinformációkat stb.), melyeket az írországi adatközpontjában tárol. (Többek között onnan szolgálják ki a magyar Office 365-felhasználókat is.)

Loretta Preska úgy döntött: igen. A bírónő arra hivatkozott, hogy a házkutatási parancs (ebben az esetben az adatkérést is annak kell tekinteni), nem a földrajzi helyszíntől, hanem a hozzáféréstől függ. Tehát ha a Microsoft hozzáfér az adatokhoz, teljesen mindegy, hogy azokat Japánban vagy Írországban tárolja azokat fizikailag: kell adnia, ha arra az amerikai hatóságok kötelezik.

A másodfokon hozott döntés (a Microsoft első fokon is elvesztette a pert) végrehajtását Preska – épp az ügy horderejére tekintettel – felfüggesztette; a cég jogi képviselője pedig azonnal jelezte, hogy fellebbeznek.

A németeknek lesz igazuk?

Bár a Washington Post beszámolója szerint az 1986-os ide vonatkozó törvény (Electronic Communications Privacy Act) nem rendelkezik arról az esetről, amikor külföldön lévő elektronikus adatokra vonatkozóan adnak „házkutatási” engedélyt, a bírónő egy 1984-es bírósági döntésre hivatkozott, mely szerint egy vállalatot lehet kötelezni arra, hogy adjon át dokumentumokat attól függetlenül, hogy azokat más országban tárolja. Ráadásul ehhez nem kell az adott ország hozzájárulása sem.

A Microsoft ügyvédei viszont azzal érveltek, hogy ők csat tárolják az adatokat, melyek átadása sérti az ügyfél alkotmányos jogait. Emellett egyes szakértők úgy vélekedtek, hogy ez a döntés akár nemzetközi jogot is sérthet.

Ugyan még a Snowden-botrány hatására, de e németek már egy ideje forszírozzák, hogy az internetforgalom amennyire lehet, maradjon határokon belül. Ezt az irányzatot meglovagolva kezdett többek között a Deutsche Telekom (DT) is hatalmas adatközpont-építésbe kezdett, és ezért rúgták ki a Verizont 2015-től a német kormányzati szervektől.

Ne véletlen, hogy amikor a DT megegyezett a Salesforce.com-mal, a megállapodás értelmében német adatközpontokból szolgálják ki az ügyfeleket. Ha azonban mégsem sikerülne meggyőznie a bíróságot a Microsoftnak, kérdés, hogy ilyen esetben mit történik. Ki diszponál az adatok fölött? A DT, mert ővé az adatközpont, vagy a Salesforce.com, mert az övé a szolgáltatás, amiben az adatok vannak?

De nehézzé teszi gyakorlatilag minden, a globális piacon felhőszolgáltatást kínáló cégnek a helyzetét. Nem véletlen, hogy a Microsoft melletti állásfoglalást adott ki több cég is.