Szerintük a Trump-ügy is azt mutatja, hogy a szólásszabadság fölötti ellenőrzést ideje lenne elvenni a magáncégektől, és visszahelyezni a demokratikus intézmények kezébe.

Többé nem fogadható el, hogy a közösségimédia-óriások egyedül hozzanak meg kulcsfontosságú döntéseket az egyes tartalmak eltávolításával kapcsolatban – idézi az Euractiv szerdai riportja a Prabhat Agarwalt, az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának digitális platformokért és szolgáltatásokért felelős vezetőjét, aki hétfőn beszélt az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága előtt a hatékony moderálás és az online önkifejezés szabadságának egyensúlyáról.

Szerinte éppen az ilyen arányosságok újragondolását segíti az internetes szolgáltatások európai szabályozásának átfogó reformját célzó Digital Services Act (DSA), amelynek tervezett szövege alig egy hónappal ezelőtt került nyilvánosságra. Ahogy akkor írtuk, a tervezet a jó két évtizede megalkotott és azóta meglehetősen túlhaladott e-kereskedelmi direktíva helyére lépne, és egyebek mellett arra kényszerítené a nagy techcégeket, hogy az azokon a platformjaikon megjelenő tartalmakat is nagyobb felelősséggel és gondossággal kezeljék.

Agarwal mondanivalójának apropóját az amerikai zavargások, illetve a Donald Trump amerikai elnök digitális jelenlétét csákányozó technológiai szolgáltatók adták, amelyek utóbb nem csak az elnök bejegyzéseit vagy online fiókjait tiltották le hosszabb-rövidebb időre, de rendesen nekiálltak az olyan csatornák és szolgáltatások kigyomlálásának is, amelyeket közvetve vagy közvetlenül felelősnek tartanak a januári eseményekért. Ez az érintettek mellett a politikusok közül sem mindenkinek tetszik, ahogy ennek például Angela Merkel német államfő vagy Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter is hangot adott.

Nem elsősorban a cél, hanem az eszközök problémásak

A probléma lényege ezek szerint az lenne, hogy a szólásszabadság olyan alapvető jog, amit kizárólag a hatályos törvények mentén lehet korlátozni, ezt pedig a közösségi csatornák saját felhasználási szabályzata vagy önkényes döntései semmiképpen nem írhatják felük. Agrawal az EB álláspontját képviselve úgy fogalmazott, hogy a digitális platformok üzemeltetői nem léphetnek fel ezekben a kérdésekben ellenőrzés vagy elszámoltathatóság nélkül, szabadon mellőzve a párbeszédet vagy a transzparenciát az egyes döntéseikkel kapcsolatban.

Az Euractiv beszámolója további uniós képviselőket is idéz: a holland zöld párti Kim van Sparrentak szerint az a tény már önmagában is veszélyes, hogy a Facebookhoz vagy a Twitterhez hasonló platformok teljesen egyedül dönthetik el, ki beszélhet szabadon. A képviselő úgy látja, hogy miután ezek a hálózatok maguk is hosszú évek óta profitálnak az álhírek és a gyülölet széles körű terjesztéséből, itt lenne az ideje, hogy a szólásszabadság fölötti ellenőrzést kivegyük a magáncégek kezéből, és a demokratikus intézményekre bízzuk.

Prabhat Agarwal mindemellett arra is kitért, hogy az EB nem kívánja tovább szigorítani a DSA aktuális tervezetét a közösségimédia-óriások hirdetési üzleti modelljét illetően; a capitoliumi erőszakhoz vezető úton fontos szerepet játszó Parler közösségi szolgáltatásról szólva elmondta, hogy a hirdetési csatornák merevebb szabályozása aligha korlátozná a hálózatok képességét a kártékony, hamis vagy erőszakra buzdító tartalmak terjesztésére. Bár az EB szerint a hirdetési üzlet felnagyítja és felgyorsítja a tartalmak virális terjesztésére való képességet, ez önmagában nem indokolhatja, hogy a teljes modellt törvényen kívül helyezzék. A Parlert például egy hétvége alatt padlóra küldték a többi nagy platform, a Google, az Apple vagy az Amazon szankciói, miközben még be se indult rendesen a szolgáltatás monetizálása, vagyis nem valószínű, hogy a viralitás erről az oldalról lenne jól megfogható.

Piaci hírek

A zsarolóprogramoktól félnek a legjobban a biztonsági vezetők

A ransomware támadások mára vezető IT-biztonsági kockázattá váltak, az idén várhatóan még tovább növekszik az incidensek száma és a célpontok köre is.
 
Jó hír: ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök. Az általánossá váló távmunka még jobban ráirányította a figyelmet, hogy az adatok biztosítása nem csak a cloud szolgáltatók, hanem legalább akkora részben a megrendelők felelőssége is.
Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.