Az Európai Unió versenyügyi biztosa még nyáron értesítette Írországot arról, hogy elsődleges véleménye szerint az ország megsértette az EU-s direktívákat. A csak ma nyilvánosságra hozott terjedelmes levél lényege, hogy Joaquín Almunia az Írország és az Apple 1991-re és 2007-re datálható külön megállapodását tiltott támogatásnak tekinti, amivel több milliárd dollár értékű adó befizetésétől mentesült a cég. Ebben és más ügyekben is komoly vizsgálatok jöhetnek, melyek végén akár a jogtalannak minősített szubvenció teljes összegét visszakövetelheti az EU.

Almás offshore-lovagok

Az Apple, hasonlóan sok más globális vállalkozáshoz, természetesen igyekszik "optimalizálni" adófizetési kötelezettségét. A törvényhozók és hatóságok pedig igyekeznek ezeket a trükköket feltárni, és az adófizetés irányába terelni. A cupertinói vállalat azonban talán túl hatékony volt ezen a fronton. Tavaly például az amerikai szenátus elé is citálták Tim Cookot, egy albizottsági vizsgálatból pedig kiderült, hogy csak 2011-ben és 2012-ben összesen 12,5 milliárd dollár társasági adó alól mentesült azzal, hogy nem az USA-ban, hanem ír "gyűjtőcégekben" könyveli el bevételei tetemes részét.

Az említett vizsgálati anyagból olvasható ki az is, hogy az amúgy sem túl komoly (12,5 százalékos) társaságiadó-kulccsal operáló Írország az Apple számára 2 százalék alatti adóterhet biztosít. Már ha egyáltalán van miből adózni. Mert például az 1980-ban, Corkban bejegyzett Apple Operations International (AOI) ilyesmit nem nagyon csinál. A pénzbegyűjtőként funkcionáló csontvázcégnek soha nem volt saját alkalmazottja, három vezetője közül kettő kaliforniai és mindegyikük Apple-dolgozó. Az anyavállalat 2009-től 2011-ig terjedő időszakban keletkezett profitjának 30 százalékát "előállító" AOI viszont egyáltalán nem fizet nyereséget terhelő adót.

Ezt a bámulatos trükköt az ír adórendszer sutasága miatt játszhatja meg. Az ottani szabályozás szerint ugyanis a cégnek akkor kell írországban társasági adót fizetnie, ha ottani cégek, személyek "tulajdonolják vagy irányítják". Ezen feltételek egyike sem áll fenn az AOI-nál, amelynek profitja után természetesen a vállalkozást birtokló Apple-nek sem kell adóznia az USA-ban, hiszen az AOI székhelye nem ott van.

Kemény idők jönnek

Az Írország és közvetetten az Apple ellen várhatóan meginduló komolyabb EU-s eljárás nem az egyetlen ilyen jellegű ügy. A hírek szerint a FIAT Luxemburgban, a Starbucks pedig Hollandiában hozott össze hasonlóan kedvező egyezséget a helyi kormányzattal.

Bár az amerikai vizsgálatoknak ott végül semmiféle elmarasztaló következménye nem volt, a becslések szerint sok milliárd dollárra rúgó európai adókedvezményt akár vissza is követelheti az EU az Apple-től, amennyiben a tiltott támogatás bebizonyosodik. Utóbbi tényét egyébként mindkét érintett fél, az írek és az Apple képviselője is határozottan tagadta.

A felfokozott vizsgálódási kedvet valószínűleg erősítette az úgynevezett BEPS-akcióterv is, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) már másfél éve elkészített, és az adóparadicsomok felszámolását, a világszinten kiegyensúlyozatlan adóterhelések nagyobb összhangba hozását igyekszik elérni. A BEPS konkrét megvalósításáról most szeptemberben a G20-ak találkozóján is tárgyaltak. Az intézkedések nem csak Írország, de hazánk adózási jogszabályaira is hatással lesznek.