Érdekes eredményeket hozott egy globális felmérés, amelyben a fogyasztók hozzáállását igyekeztek feltérképezni a manapság egyre több területre benyomuló és a lapok címlapjait rendszeresen elfoglaló mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

A Capgemini kutatói által jegyzett Creative and generative AI című anyag 13 ország összesen 10 ezer felnőtt polgára körében végzett kvantitatív felmérésen alapul. A generatív MI-vel kapcsolatos fogyasztói megítélés társadalmi és keresési adatokon alapuló elemzését két időszakban végezték: 2022 áprilisától 2023 márciusáig a keresési adatokon alapuló elemzést, 2022 októberétől 2023 áprilisáig pedig a társadalmi elemzést. Utóbbi idősáv kezdete nagyjából egybeesik azzal az időponttal, amikor az OpenAI széles körnek elérhetővé tette a ChatGPT-t, ami rávilágította a figyelmet a területre, az informatikai szektorban pedig valóságos fegyverkezési versenyt indított.

Vakon megbízunk benne

A kutatási anyag egyik legmeghökkentőbb részének az tekinthető, hogy a fogyasztók döntő többsége abszolút megbízik az algoritmusok által generált tartalmakban. Az átlagosan 73 százalékra rúgó "bizalmi index" ráadásul nem mutat nagy szórást a felmérésbe bevont országok tekintetében sem: a norvégek 79 százalékos csúcsértékétől a Szingapúrban és Németországban mért 70 százalék sem marad el sokkal. A magabiztosság még olyan fontos témáknál sem olvad el látványosan, mint amilyen a pénzügyi tervezés, az egészségügy területe, a karrier, vagy éppen a párkapcsolati tanácsadás.

A bizalom ráadásul elégedettséggel párosul. A generatív MI-t gyakran használók a chatbotokkal, a játékokkal és a keresési célú alkalmazásokkal kapcsolatban különösen elégedetten nyilatkoztak.

A megkérdezettek csaknem fele (43%) szeretné, ha a szervezetek a generatív mesterséges intelligenciát alkalmaznák az ügyfélkapcsolatok kezelése során. Sőt, a fogyasztók 70 százalékánál már most is a generatív modelleken alapuló eszközök a legfontosabbak az új termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó ajánlások keresése során. A válaszadók többsége (64%) nyitott arra, hogy ilyen tanácsok alapján vásároljon. A korcsoportok között sincs jelentős eltérés: a fogyasztók 67%-a várakozással tekint a generatív MI azon képességére, hogy személyre szabott divat- és lakberendezési tanácsokat nyújtson.

Miféle problémák?

Ezzel párhuzamosan az utóbbi időben sok helyen hangoztatott aggályok mintha teljesen hidegen hagynák az embereket. A fogyasztók nagyjából felét továbbra sem aggasztja például az a lehetőség, hogy a generatív MI-t álhírek létrehozására használják, és a válaszadók mindössze harmada aggódik az adathalász-támadások miatt.

A fogyasztók tudatossága szintén alacsony a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai aggályok terén: csak minden aggódik a szerzői jogi kérdések miatt, illetve még kevesebben (27%) tartanak attól, hogy a generatív mesterséges intelligencia algoritmusait a versenytársak termékterveinek vagy termékeik összetételének másolására használják fel.

Más világban élnek

A fentiek már csak azért is érdekesek, mert hiába látszik sokoldalúnak a mesterséges intelligencia, a technológia éretlenségére, valamint a használatában rejlő kockázatokra az utóbbi időben számtalan példa adódott. A megtévesztő kamu képek okozta problémáktól kezdve a chatbotokat felhasználó bűnözőkön át a kínos tévedésekkel terhelt termékbemutatkozásig bőven akad mit felhozni a témában.

De amennyire ügyetlen vagy riasztó is az MI a jelenlegi formájában, potenciálisan még nagyobb károkat okozhat az algoritmus akkor, ha elér egy magasabb fejlettségi szintre. Legalábbis ezért fogalmazta meg több mint ezer tudós, MI-szakértő és technológiai cégvezető azt a levelet, amely az ilyen irányú fejlesztések leállítását szorgalmazta addig, amíg a területet nem sikerül olyan szabályozói keretek közé terelni, ami (legalábbis elméletben) biztosítaná, hogy az MI felhasználása sem etikai, sem egyéb területen ne jelentsen közvetlen veszélyt az emberekre, illetve extrém esetben magára az emberiségre.