Bár évi 45 milliárd dollár értékű félvezető (benne 12 milliárd dollárnyi Tajvanról származó alkatrész) egyelőre mentesül a Donald Trump kormányzatának vicckategóriás vámtételei alól, az MI-ökoszisztéma felépítéséhez nem csak csipekre van szükség. Az adatközpontok, számtalan nyersanyag és komponens tartozik a többször megemelt, majd részben felfüggesztett kötelezettségek hatálya alá, ezekkel kapcsolatban pedig még mindig több kérdése, mint válasza van az iparági szereplőknek – olvasható a Business Insider összeállításában.
A lap a Morgan Stanley elemzőit idézi, akik szerint a legtöbb félvezetőipari termék olyan árucikkekbe, mondjuk laptopokba vagy játékokba építve jut el az Egyesült Államokba, amelyekre a vámoknak valószínűleg sokkal nagyobb befolyása lesz, így ezek a másodlagos hatások valószínűleg sokkal lényegesebbek. Az aktuális mentességek például nem vonatkoznak azokra a szerelvényekre, amelyek Nvidia GPU-kat tartalmaznak (márpedig a szállítmányok jellemzően ilyenekből állnak), és akkor még nem volt szó az adatközpontokban használt állványokról acélszekrényekről, a végtelen mennyiségű kábelről, a hűtőrendszerekről és különféle kapcsolókról.
Bár a tajvani TSMC egy újabb 100 milliárd dolláros amerikai befektetési csomag ígéretével egyelőre levegőhöz jutott, a gyártási folyamatok áthelyezése az USA-ba vagy a vámmentes területekre nem lesz olcsó dolog, az esetleges megtorló vámok pedig a másik irányból csökkenthetik a keresletet az így készülő termékekre. Ahogy a BI írja, az érintett cikkek gyakran lépik át a határokat, miközben több lépésben gyártják, csomagolják, tesztelik, validálják és a végső rendeltetési helyükre szállítják őket, a "globális vámokban gazdag környezetben" pedig nem valószínű, hogy bármilyen módon el lehetne kerülni a költségek növekedését.
A hyperscale szolgáltatók és az ökoszisztéma köztes szereplői persze megtalálják a módját, hogy egy bizonyos pontig miként fedezhetik ezeket az extra költségeket az egyelőre nem különösebben árérzékeny MI-adatközponti piacon. A Morgan Stanley figyelmeztetése szerint azonban nemsokára véget érnek azok az idők, amikor a vállalatok számolatlanul költik a pénzt a mesterséges intelligenciára, és elkezdenek reális becsléseket készíteni a hagyományos üzleti mérőszámok (így a megtérülés, az egységgazdaságosság vagy a jövedelmezőség) alapján, a vámok pedig éppen ezeket fogják hosszú időre megterhelni.
Annyira zavaros, hogy még nem egyetérteni is nehéz vele
Mindez természetesen csak a pillanatnyi állapotokból kiinduló spekuláció, hiszen a helyzet napi szinten változik. A Fehér ház egyik szóvivője például abszolút elképzelhetőnek nevezte, hogy az iPhone-ok gyártását tokkal-vonóval az Egyesült Államokba költöztessék, amire az Apple eddig nem igazán mutatott hajlandóságot. A Futurism a vállalat vezérigazgatója, Tim Cook egy korábbi nyilatkozatát idézi, amelyből kiderült, hogy az iPhone-okat előállító 700 ezer munkás 30 ezer képzett mérnök felügyelete alatt dolgozik, vagyis a dolog picivel bonyolultabb annál, hogy elnöki rendeletekkel lehessen elintézni.
Cook az említett nyilatkozatban a kínai munkaerőpiacot dicsérte, megállapítva, hogy odahaza Amerikában egy szobát is nehéz lenne megtölteni magasan képzett szerszámtervező mérnökökkel, míg Kínában több futballpálya sem okozna problémát. A cikk alapján az Egyesült Államoknak több évtizedébe kerülne, hogy egyáltalán felmerüljön az iPhone-ok gyártásának hazaköltöztetése, nem beszélve róla, hogy az eszközöket olyan áron kellene előállítaniuk, hogy az Kínában is piacképes legyen. Az egyik iparági elemző szerint az egész olyan, mintha Trump egy NBA-mérkőzést nézne, és azt mondaná: ó, hát ennyire könnyű kosarat dobni.
Az amerikai kereskedelmi miniszter nemrég lelkesen beszélt róla, hogy amerikaiak "milliói fognak kis csavarokat becsavarni" az iPhone-ok gyártásakor. Ez a szakemberhiányon túl is felveti, hogy az amerikaiak tényleg ilyen jellegű munkákat akarnak-e maguknak, amit korábban még Trump alelnöke is rabszolgamunkához hasonlított. Nem könnyű elképzelni, hogy az amerikai munkaerő költségeit és az automatizálás fejlődését is figyelembe véve milyen szerepük lehet mindebben a vámoknak, így nem is marad más hátra, mint várni a mesterterv kibontakozására.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak