Joe Biden amerikai elnök szerdán aláírt rendelete több technológiai területen is megakadályozza az új befektetéseket Kínában, más ágazatokban pedig bejelentési kötelezettséget határoz meg a befektetők számára. A rendelet felhatalmazza az Egyesült Államok pénzügyminiszterét, hogy tiltsa meg vagy korlátozza a kínai vállalatokba való invesztálást a félvezetőipar és a mikroelektronika, a kvantuminformációs technológiák és bizonyos mesterségesintelligencia-rendszerek esetében. A kormányzati tájékoztatás szerint a megkötések a három terület "szűk részhalmazaira" vonatkoznak, amelyekről azonban konkrétumokat nem közöltek – olvasható a Reuters beszámolójában.

Az intézkedés a magántőkét, a kockázati tőkét, a vegyes vállalatokat és a zöldmezős befektetéseket is érinti, és az indoklás alapján az amerikai tőke és szakértelem bevonását akadályozná meg az olyan kínai fejlesztésekbe, amelyek hozzájárulhatnak az ország katonai modernizációjához, és nemzetbiztonsági fenyegetést jelenthetnek az USA-ra nézve. A hírügynökség az elnök levelét is idézi, amelyben arról tájékoztatja a Kongresszust, hogy "nemzeti veszélyhelyzetet" hirdet azokra a kockázatokra való tekintettel, amelyek Kína és a hozzá hasonló országok fejlődése jelent a katonai, hírszerzési, megfigyelési vagy kibertechnológiai szempontból kritikus technológiák vonatkozásában.

A kínai kereskedelmi minisztérium csütörtöki közleményében súlyosan aggasztónak nevezte az elnöki rendeletet, és kilátásba helyezte a megfelelő ellenintézkedéseket is. Az amerikai intézkedések a kínai kormányzat szerint befolyásolják a vállalkozások normális működését és döntéshozatalát, emellett pedig aláássák a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi rendszert. A minisztérium reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok tiszteletben tartja majd a piacgazdaság törvényeit és a tisztességes verseny elvét, emellett emlékeztetett Biden korábbi ígéretére, amelynek alapján Amerikának nem áll szándékában elszakadni Kínától, vagy akadályozni annak gazdasági fejlődését.

Van, aki szerint ez is kevés

A javaslat a Reuters szerint az olyan kínai vállalatokba történő befektetésekre összpontosít, amelyek számítógépes chipek tervezésére és az ezek gyártásához szükséges eszközökre fejlesztenek szoftvereket. Chuck Schumer, a szenátus demokrata vezetője ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az amerikai pénz túl sokáig segítette a kínai hadsereg felemelkedését, az Egyesült Államok pedig megteszi az első stratégiai lépést annak biztosítására, hogy az amerikai befektetések ne a kínai katonai fejlesztéseket finanszírozzák. Mint kiderült, a szabályozás a jövőbeni befektetésekre vonatkozik, de ettől függetlenül megköveteli, hogy tájékoztassák a kormányt a korábbi ügyletekről is.

A republikánusok szerint a jövőre végrehajtott rendelet hemzseg a kiskapuktól, és pont amiatt nem elég agresszív, hogy érdemben csak a későbbiekben tervezett befektetéseket korlátozza. Az erősödő geopolitikai feszültség ugyanis visszavetette az ilyen üzeteket: a PitchBook adatai szerint az amerikai kockázatitőke-befektetések tavaly 9,7 milliárd dollárra csökkentek Kínában a 2021-es 32,9 milliárd dollárról, az idén pedig mindössze 1,2 milliárd dollár áramlott az USA-ból a kínai startupokba. Marco Rubio republikánus szenátor szerint a rendelet "már-már nevetséges", figyelmen kívül hagyja a technológiák kettős felhasználását, és nem tér ki a kínai kormány által kritikusnak tartott iparágakra sem.