Különleges performansznak is tekinthető Bill Burns és Richard Moore közelmúltbeli szereplése a Financial Times felületein. Első ízben jegyzett ugyanis közös véleménycikket az USA és az Egyesült Királyság titkosszolgálatának vezetője. A CIA és az MI6 (vagy más néven SIS) irányítói ráadásul mindezt egy interjúval is megtoldották. Az aktuál(geo)politikai kérdések kitárgyalása kapcsán rendszeresen előkerült a technológia, amelynek fejlődése gyökeresen változtatja meg a két szervezet működését.

Például titkolózás helyett ma már sok esetben a korábban elzártan kezelt információk nyilvánosságra hozásával lehet felvenni a kesztyűt a digitális térben korlátlanul terjedő dezinformációs kampányokkal és egyéb fenyegetésekkel. Nem véletlen az sem, hogy Richard Moore évek óta szívesen szerepel és beszél nagy nyilvánosság előtt.

Intelligens felhasználás

Természetesen az utóbbi évek slágere, a mesterséges intelligencia sem maradhatott ki a cikkből. Eszerint a két testület az MI-t, és azon belül a generatív algoritmusokat is előszeretettel állítja munkába "a hírszerzési tevékenységek lehetővé tételére és javítására". Ennek skálája az összegzések készítésétől az ötletelésen át a kulcsfontosságú információk adattengerből való kiszűréséig terjed.

Mesterséges intelligenciával igyekeznek védeni továbbá a titkosszogálati műveleteket és rendszereket, amelynek keretében folyamatosan tesztelik hálózataikat gyenge pontok, külső behatolást lehetővé tevő sérülékenységek után kutatva.

A Roula Khalaf szerkesztővel folytatott beszélgetésből kiderült az is, hogy az MI6-nél nagyméretű nyelvi modelleket (LLM) használnak arra, hogy az interneten elérhető mérhetetlen mennyiségű tartalomból kiszűrjék a veszélyes, szélsőséges megnyilvánulásokat. De a generatív algoritmusokat arra is bevetik, hogy a bűnözők által használt legújabb szlengnek megfelelő stílusú szövegeket alkossanak, ami segíti a kapcsolatteremtésen dolgozó ügynökök munkáját.

Technológiai háború

A két vezető részletesen kitért az Ukrajnában zajló "különleges katonai műveletre" is. Az Oroszország által indított invázió ugyanis nagyon látványosan kidomborította, mennyire felértékelődött a technológia szerepe. Az immár több éve zajló háború során a műholdas képalkotás, a dróntechnológia, a magas és alacsony szintű kiberhadviselés, a közösségi média, a nyílt forráskódú szoftverek és hírszerzés, a pilóta nélküli légi és tengeri járművek és az információs műveletek "hihetetlen ütemben és léptékben egyesültek".

Miközben a két szolgálatnál az orosz dezinformációs és kémkedési kísérletek elhárítását is összetettebbé teszi a technológiai fejlődés, Kína a közösen jegyzett cikk szerint "a 21. század legfőbb hírszerzési és geopolitikai kihívását jelenti”. Utóbbi miatt például a CIA költségvetésében három év alatt megháromszorozódott az a keret, amelyből a Kínából kiinduló internetes támadási kísérleteket igyekeznek megállítani. A Bill Burns által csak "kínai kihívásként" emlegetett téma kezelésére ma már a CIA-büdzsé ötöde megy el.