A Sydney repülőtéren a Qantas légitársaság közreműködésével tesztelik azt az arcfelismerő rendszert, amely a várakozások szerint jelentősen felgyorsíthatja és egyszerűbbé teheti a nemzetközi járatokon a becsekkolást, a csomagok kezelését és a beszállást. A reptér igazgatója egy csütörtöki közleményben jelentette be a projekt indulását. A cél nem más, mint az automatizált biometrikus azonosítás (ebben az esetben az utasok arcával) alkalmazása a teljes folyamat minden fázisában.

A mérföldkőnek nevezett tesztben a Qantas megfelelő járatai vesznek részt. Az Ausztráliában jelenleg használatban lévő, SmartGate nevű rendszer ugyan már most is szkenneli az arcokat az útlevelekben lévő képeken, és a canberrai repülőtéren is zajlik egy arcfelismerő szoftver próbaüzeme, de a Sydney-ben telepített megoldás minden tekintetben új fajta egyensúlyt próbál teremteni a biztonság és a kényelem viszonylatában.

A közlemény szerint az ausztrál kormány határon folytatott eljárásai nem változnak, vagyis ezeken továbbra is keresztül kell esnie az összes utasnak. A belügyminiszter ettől függetlenül már idén februárban közölte, hogy az ország repülőterein nemsokára realitássá válik az automatizált arcfelismerő technológiák bevezetése, ami lehetővé teszi az emberek fennakadás nélküli mozgását, miközben az útlevelük végig a zsebükben maradhat.

Lassan épülget a biometrikus mesterkulcs

A kormány egyébként nem állna meg a reptereknél, és egy olyan csomópontot alakítana ki a becsatlakozó rendszerekhez, amelyen keresztül egymáshoz kapcsolódna minden érintett kormányügynökség. Ez lehetővé tenné, hogy az állami vagy területi bűnüldöző szervek is hozzáférjenek mindezekhez a szolgáltatásokhoz, legyen szó az útlevelek, a vízumok, az állampolgárság, a vezetői engedélyek képeiről vagy más joghatóságok által kiadott anyagokról.

A CNET ide vágó beszámolójából az is kiderül, hogy a Sydney reptéren kezdődő teszt sikere esetén a mobil becsekkolás és határellenőrzési eljárások automatizálása következne. Erre azonban nem valószínű, hogy mostanában sor kerülhet, és az az időszak sem holnap jön el, amikor már rutinszerűen használjuk a biometrikus azonosítást a képernyők feloldásától az utazáson át az online banki szolgáltatásokhoz való hozzáférésig.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a T-Systems Magyarország támogatásával készült. Részletek »

A londoni Metropolitan Police például szerdán jelentette be, hogy arcfelismerő technológiája egyelőre nem hozza az elvárható eredményeket – ez az Independent májusi cikke szerint nagyon jóindulatú megfogalmazás, hiszen a rendszer 98 százalékos aránnyal dobálja a hamis pozitívokat. Bár a britek ennek ellenére is a program folytatása mellett döntöttek, a reptéri ellenőrzésre vetítve még nem tűnik kielégítőnek a biometrikus megoldások megbízhatósága.

Itt kell megjegyezni, hogy az algoritmusok hatékonyságának rohamos fejlődésére is rendszeresen találni újabb és újabb példákat: arról a nemrégiben történt esetről mi is beszámoltunk, amikor Kínában az arcfelismerő rendszer egy koncert 60 ezres közönségéből szűrt ki egy körözött személyt, akit a rendőrök azon nyomban le is tartóztattak. (Megint más kérdés, hogy a biztonság technológiával támogatott javulásával párhuzamosan a személyiségi jogok is könnyen felszívódnak.)