Ha meg kellene nevezni egy hi-tech országot, valószínűleg sok mindenkinek Japán jutna először eszébe, és ugyanez lenne a helyzet akkor is, ha a hagyományokhoz való ragaszkodáshoz keresnénk példákat. Ez a kettősség jellemző többek között a készpénzhasználatra, ami a fejlett fizetési technológiák mellett is erősen tartja magát. Még az útikalauzokban is gyakran hívják fel rá a turisták figyelmét, hogy vigyenek magukkal készpénzt, mert a hagyományos kocsmákban, fogadókban, sintó szentélyekben és egyéb helyeken általában nem is lehet másképpen fizetni, de helyismeret nélkül más üzletekben sem lehet biztosra menni a kártyás fizetéssel.
A dolog ráadásul még ehhez képest is tovább bonyolódott a múlt héten, ahogy Japánban 20 év után először hoztak forgalomba új bankjegyeket. Az ezer, 5 ezer és 10 ezer jenes címleteken a világon elsőként alkalmaztak olyan holografikus mintázatokat, amelyek révén a portrék 3D-s hatást keltve, a látószögtől függően másfelé tekintenek. Ez gyakorlatilag kizárja a papírpénzek hamisítását, ez pedig különösen fontos a japán a gazdaságban, ahol a készpénz nélküli fizetések aránya elmarad a globális átlaghoz viszonyítva. Más kérdés, hogy az új fizetőeszközök mennyire lesznek használhatók, ami megint csak a fejlett technológiával függ össze.
Amikor a kápé fejlettebb az automatánál
Japánban sok millió étel- és italárusító automata üzemel, amelyek esetenként elfogadják a kártyás fizetést is, de az már korántsem biztos, hogy felismerik majd az új bankjegyeit. A Business Insider riportja ezzel kapcsolatban az árusító automatákat gyártó cégek szakmai szövetségének közleményét idézi, amelynek értelmében a Japánban működő gépek csaknem 80 százalékát frissíteni kellene hozzá, nem beszélve a parkolójegy-automatákról és más gépekről. Ezek tervezésekor ugyanis értelemszerűen még fel sem merült a mostani, csúcstechnológiás specifikációk kezelése, felkészítésük pedig rengeteg időbe és pénzbe kerülhet.
A lap szerint egyébként elég sajátságos pillanatban került sor az új bankjegyek kibocsátására. A japán jen árfolyama az idén 38 éves mélypontra került az amerikai dollárral szemben, ennek következtében pedig özönlenek az országba a turisták, hogy kihasználják a számukra kedvező átváltást. A japán központi bank áprilisban közölte, hogy a készpénz nélküli fizetések arányának növekedése ellenére azzal számol, hogy továbbra is jelentős szerepet játszik a gazdaságukban a készpénzes fizetés általános lehetősége. Ettől függetlenül úgy fest, hogy az automatáknál mostantól érdemes lesz ellenőrizni, hajlandóak-e megenni a vásárlónál lévő bankjegyeket.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak