A New York állambeli Cornell egyetem kutatói DARTS (Deceiving Autonomous caRs with Toxic Signs – kb. autonóm járművek megtévesztése toxikus jelekkel) néven hivatkoznak azokra a direkt vagy indirekt támadásokra, amelyek az önvezető autók jelfelismerő rendszereit célozzák. Ezek a rendszerek értelemszerűen igen fontosak a sofőr nélküli járművek működésében: már a közlekedési táblák félreértelmezése is súlyos balesetekhez vezethet, nem beszélve arról, hogy nagyszabású kimaradásokat eredményezhet a technológiára épülő szolgáltatásokban.
Egyszerű trükkökkel megtéveszthető
A néhány nappal ezelőtt közzétett anyag egyrészt az olyan jelekre hívja fel a figyelmet, amelyek az emberi megfigyelő szemében változatlannak látszanak, néhány apró, alig észrevehető módosítással (tulajdonképpen egy szemmel nem jól látható réteggel, két kép összemosásával) azonban alkalmasak az MI-rendszerek megtévesztésére. Ezt a szabványos közlekedési táblák variánsai mellett egy KFC és egy Texaco logó szemlélteti, amelyeket a megfelelő módon meghekkeltek, hogy átverjék a jelfelismerő algoritmusokat.
A fentieken, vagyis a "támadó szándékú táblákon" és a "logó alapú támadásokon" túl a kutatás azonosítja az olyan egyedi jelzéseket is, amelyek üres felületekre maszkolják rá a metévesztő ábrákat. Ennél is furább, amikor a jelzéseket eleve úgy készítik el, hogy a különböző betekintési szögekből (praktikusan az emberi sofőr/utas és a jármű tetején elhelyezkedő kamera szempontjából) más-más képet adjanak. Ahogy a hivatkozott dokumentumban is látszik, a lencselemezekhez hasonlóan itt is elérhető olyan hatás, hogy a sofőr egy sebességkorlátozó táblának higgye, amit a jármű előzési tilalomnak tekint.
Trükkök sem kellenek, a véletlen is elég
Az igazából nem is érdekes, hogy miért foglalkozna bárki is a közlekedési táblák buherálásával, mert a veszély ettől függetlenül valós: elég elképzelni, hogy mi történik, ha a jármű teljesen váratlanul egy hatalmasat fékez, hogy 130 km/h sebességről 30-ra lassítson egy kamu korlátozó tábla miatt. És ehhez még ártó szándék sem feltétlenül szükséges, hiszen ha jobban belegondolunk, az eredeti jelzéseket akár a táblák sérülései vagy korróziója is szerencsétlen módon megváltoztathatja.
Az egyetemi kutatók a kísérleteik során digitális és fizikai környezetben is 90 százalékos hatékonysággal verték át az MI-ket – még az olyan black-box felállásokban is, amikor a támadó szerepét játszó tudósok nem voltak vele tisztában, hogy pontosan milyen algoritmus ellen intézik a támadást. Ehhez hozzáteszik, hogy nem a 90, de még az 50 százalék is túl jó eredmény lenne, tekintve, hogy a támadóknak kevés eszközre (jelre) van szükségük, amelyeket kipróbálására számos lehetőségük adódik.
A szakemberek megoldásként a gépi tanuló algoritmusok célzott felkészítését javasolják az ilyen jellegű támadásokra, kézenfekvő módon egy nagy csomó minta legyártásával és feldolgozásával. Ezzel a módszerrel az általuk végzett kísérletek során a töredékére, néhány százalékosra szorították le a DARTS támadások sikerességét, ami egyelőre nem szünteti meg magát a problémát, mindössze annak hatásait segíthet mérsékelni.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak