Az Apple és a Google ellen is trösztellenes vizsgálatot folytató amerikai igazságügyi minisztérium akár már szeptemberben peres eljárást indíthat a keresőóriással szemben, de a lépésre legkésőbb október közepéig mindenképpen sor kerül – számolt be róla bennfentes forrásaira hivatkozva a Reuters. A Google esetében a saját üzletek (például a YouTube) előtérbe helyezése a téma az elvileg objektív szempontok alapján működő keresőszolgáltatásban.

Korábban még arról volt szó, hogy már a nyáron döntés születhet az ügyben, de a vizsgálatokban résztvevő ügyészek közül többen még most is további feltáró munkát tartanának szükségesnek. Ehhez képest az illetékes helyettes főügyész arról nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy teljes gázzal haladnak a Google és a többi technológiai platform elleni eljáások előkészítésében, az amerikai legfőbb ügyész pedig kifejezetten sürgeti a gyors eredményeket.

A Google keresőjét érintő vádak egyébként nem újkeletűek, és már a a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) is foglalkozott velük korábban, azonban 2013-as döntésében 19 havi nyomozást követően nem találta indokoltnak a vállalat elleni fellépést. Az Európai Unióban viszont időközben 2,6 milliárd dollárnak megfelelő büntetést szabtak ki a Google-re, mivel az EB vizsgálata úgy találta, hogy annak ár-összehasonlító szolgáltatása hátrányos helyzetbe hozza a kisebb európai versenytársakat.

A társaság ellen most előkészített trösztellenes eljárást az amerikai lapok korábban a a 90-es évek végi Microsoft-ügyhöz hasonlították, ami akkor majdnem a szoftvercég feldarabolásához vezetett, bár az végül nem különösebben meglepő módon megegyezésre jutott az Egyesült Államok igazságügyi minisztériummal. A Google-nek azonban mára hét olyan üzleti márkája is van, amelyek egyenként több mint egymilliárd felhasználóval rendelkeznek.

Sem túlszabályozást, sem túl általános szabályozást nem akarnak

Ahogy korábban írtuk, a tengerentúlon tavaly óta sorra jelentetik be a hivatalos vizsgálatokat a GAFA-ként hivatkozott technológiai óriások (Google, Apple, Facebook, Amazon) ellen, amelyek saját területükön a versenytársakat korlátozó és az innovációt meghatározó befolyással rendelkeznek, ezen pedig az utólagos büntetések sem sokat változtatnak. A cégek kikényszerített feldarabolásánál viszont sokan tartják életszerűbb megoldásnak a jelentős cégfelvásárlások utólagos felülvizsgálatát.

A Google eközben szerdán egy blogbejegyzésben és egy 135 oldala beadványban azt sürgette az Európai Uniónál, hogy a Digitális Szolgáltatások Törvénye (Digital Services Act) néven hivatkozott tervezet előkészítésében ne próbáljon teljesen egységes szabályokat rákényszeríteni a különböző méretű és tevékenységi körökkel rendelkező digitális vállalkozásokra. A tervek szerint 2024-ig életbe lépő szabályozás a túlhaladott, jó két évtizede megalkotott e-kereskedelmi direktívát lenne hivatott felváltani az uniós tagállamokban.

A Digitális Szolgáltatások Törvénye, amelynek jelenlegi konzultációs szakasza néhány nap múlva ér véget, mások mellett az adatok megosztásának kereteiről és a digitális piacterek működéséről is rendelkezne, elsődleges célja pedig az adatvédelmi szempontok mellett a valódi versenyhelyzet kialakítása – ebben ugyanis már az EU is eredménytelennek tartja a Google és másglobális szolgáltatók rendszeres büntetgetését.

A Google most arra szólítja fel az európai döntéshozókat, hogy minél világosabb szabályokat és felelősségi köröket határozzanak meg az online platformok számára, és aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a jelenlegi irányvonal mellett a moderációs vagy más döntésekben a gyorsaságra, nem pedig az átgondolt döntéshozatalra kerül majd a hangsúly. Mindemellett a kreatív európai adózási rutinjáról ismert, piactorzító gyakorlatai miatt többször büntetett vállalat az olyan extra költségek és akadályok miatt is aggódik, amelyek az európai vállalkozásokat terhelnék a járvány utáni válsághelyzetből való kilábalásban.