A napokban látott napvilágot a brit Juniper Research jelentése, amely szerint az 5G-s szolgáltatásokból a következő évtized közepén világméretekben 269 milliárd dollár bevételhez juthatnak az operátorok, miközben 2019-re még csak 850 milliós bevételt jósolnak a kutatók. A hálózatok már épülnek, így az első kereskedelmi szolgáltatások a vártnál egy évvel korábban, akár két év múlva is elindulhatnak.
A vezető ötösfogatban nincs egyetlen európai sem
A Juniper Research öt olyan 5G-s hálózati szolgáltatót azonosított, amelyek szerinte a legígéretesebbek lehetnek a piacon. Közöttük négy ázsiai – a koreai SK Telekom és az ugyancsak koreai KT Corp., a japán NTT Docomo, a China Mobile –, egy pedig amerikai, az AT&T Mobility. Erre is alapozva állíthatja a kutatás, hogy 2025-re az 5G szolgáltatásokból származó bevételek kétharmada Észak-Amerikában, a Távol-Keleten és és Kínában képződik majd.
Ugyanakkor a kutatók szerint a 4G-vel szemben, az 5G-nek nincs olyan, igazán jól beazonosítható felhasználási területe, ami kikényszerítené az utóbbihoz kapcsolódó hálózati beruházásokat. Amiatt a kormányoknak is a zsebükbe kell nyúlniuk, hogy ösztönözzék az ilyen jellegű hálózati beruházásokat, Ez alól egyedül Észak-Amerika kivétel, ott ugyanis eleddig hivatalosan semmilyen állami finanszírozást nem jelentettek be.
A jól beazonosítható felhasználás hiányára vonatkozó megjegyzés némileg meglepő. Eddig ugyanis jobbára arról szóltak az elemzések, hogy a dolgok internete (IoT) és az Ipar 4.0 elterjedésének előfeltétele az 5G. Az IoT-ra egyébként ez az elemzés is kitér: a kutatók szerint durva egyszerűsítés lenne, ha hatását leegyszerűsítenék arra, hogy hálózatba kapcsolt hétköznapi eszközök milliárdjai jelennek meg.
Az ipar lesz az IoT legnagyobb felvevőpiaca
Az IoT lakossági szegmense tetemes mennyiségű internetre csatlakozó készülékeket jelent, legyen szó okos otthonról, biztonsági és energiatakarékos megoldásokról vagy a hálózatba kötött járművekről.. A legnagyobb felvevőpiac azonban az ipari lesz, ahol a hálózatba kapcsolt eszközök számos ágazat működését alakítják át.
Az állami és önkormányzati szegmensben a közösségi közlekedés, a fizetési rendszerek, az állampolgárok biztonságát célzó megoldások lesznek érdekesek, melyek látványos megvalósulási formái az okos városok.
De kik lesznek a jövendő 5G-s ügyfelek? Többségük 4G-s előfizetésről vált az újabb generációra, tehát nem várható jelentős növekedés az aktív SIM-ek számában az 5G hálózatok beindulása után sem. Az ezekre a kapcsolatokra jutó átlagos bevétel (ARPC – Average Revenue Per Customer) azonban az elején mindenképpen több lesz, mert az elsők között a jelenlegi prémium felhasználói kör vált az új technológiára.
A stratégiát mindenkinek magának kell meghatároznia
Fontos kérdés az is, hogy mikor térül meg az 5G-hez szükséges frekvenciák, valamint általában a hálózati infrastruktúra kiépítésének a költsége.
A spektrumokra a következő években is jelentős összegeket kell költeniük a szolgáltatóknak. Ez azonban lassan megtérülő költségelem. Az elemzés szerintaz új frekvenciák Nyugat-Európa fejlettebb országaiban összességében akár kétharmadával is olcsóbbak lehetnek, mint amennyit a 4G-hez használt spektrumokért fizettek. Mint azzal korábban a Bitport is foglalkozott, elindult ezzel kapcsolatban egy európai szintű kampány, amelyben az operátorok átfogó frekvenciareformot sürgetnek. (Magyarországon is készül már a hírközlési hatóság az 5G-vel összefüggő újabb spektrumtenderekre, erről itt írtunk részletesen.)
A szolgáltatók azzal tudják tovább csökkenteni a beruházások kötségeit, ha szoftveralapú hálózati megoldásokat és hálózatvirtualizációt használnak. Ebben az esetben – állítja a Juniper Research – akár már 2024-től realizálhatják azok megtérülését.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak