A második elnöki ciklusát nagy elánnal megkezdő politikus nem adna támogatást a hazai csipgyárak építésére, ellenben 25, 50, sőt akár 100 százalékos vámot is kivetne a külföldről behozott félvezetőkre.

Még magához képest is meglepő ötletcsomaggal állt elő Donald Trump tegnap egy republikánus képviselőknek tartott eseményen. Az USA alig több mint egy hete hivatalba lépett elnöke azt mondta, hogy a csipgyártóknak nincs szüksége semmiféle állami ösztönzőprogramra, helyette inkább azzal serkentené a hazai kapacitások kiépítését, hogy nagyon magas vámokat vetne ki a külföldről behozott félvezetőkre.

Ami a csomag első felét illeti, ez egyértelműen a Biden-kormányzat idején bevezetett, gigantikus támogatási program leállítását célozza. Ennek keretében több 10 milliárd dollárt kaptak amerikai és külföldi cégek azért, hogy az Egyesült Államokban bővítsék gyártási kapacitásukat. Termetes ösztönző pakkot utaltak ki többek között az Intelnek és Micronnak, de jutott belőle a tajvani TSMC-nek és a dél-koreai Samsungnak is.

Trump azonban úgy látja, hogy ezeknek a vállalatoknak "már így is több milliárd dollárjuk van", ezért "nincs szükségük pénzre". Amire szükségük van, az a megfelelő ösztönzés. A regnáló elnök szerint ezt azonban az állami pénzeső helyett azzal is el lehet érni, hogy irdatlan magas vámokat vet ki az importált cikkekre. Trump beszédében a más témák kapcsán gyakran bedobott 25 százalék mellett 50, sőt 100 százalékos rátákat említett.

Mindez az elnök gondolatmenete szerint azt eredményezi majd, hogy a cégek a magas adók helyett inkább "saját pénzükből fogják felépíteni a gyára[ka]t". Plusz már csak azért sem kell támogatást adni a vállalatoknak, mert ha pénzt adnak a cégeknek, azok "nem tudják, mit kezdjenek vele”.

Globális hazárdjáték

Beszédében Trump kifejtette, hogy vissza szeretné hozni az olyan alapvetően fontos termékek gyártását az Egyesült Államokba, mint a csipek, a félvezetők és a gyógyszerek. Az elnök felhánytorgatta, hogy ezek az üzemek külföldre költöztek, elsősorban Tajvanra, amely "egyébként a csipgyártás 98 százalékát" birtokolja. (Itt a politikus erősen csúsztat, mivel tavalyi adatok alapján Tajvan a globális félvezető-piac szűk kétharmadát teszi ki, a legfejlettebb processzorok esetében pedig nagyjából 90 százalékos a részesedése.)

Az tagadhatatlan, hogy a félvezetőgyártás tekintetében az USA (és Európa) az elmúlt évtizedekben jelentős pozíciókat veszített, amit mindkét helyen igyekeznek visszafordítani. Az egyébként már a választási kampányban bedobott védővámos ötelet azonban nem feltétlenül éri el a kívánt hatást.

Az egyik probléma, hogy a csipgyártás a világ egyik legösszetettebb ipari folyamata, így a kapacitások áttelepítése, újak létrehozása egyaránt nagyon bonyolult és időigényes. Azaz még ha működne is a terv, az jobbára csak évek múlva realizálódhat konkrétumok formájában.

A másik oldalon viszont a vámok azonnal éreztetnék hatásukat, hiszen pont a külföldi függés miatt jó ideig nem áll rendelkezésre majd belföldi készlet a félvezetőimport kiváltására. A beszédben elhangzott horribilis terheket pedig – ahogy az lenni szokott – a végén a vásárlóknak kell viselnie. Mindez az amerikai elektronikai ipar tagjait tömörítő Consumer Technology Association év elején kiadott kalkulációja szerint közel másfélszeresére emelheti a laptopok és a táblagépek árát, de jelentősen dárgulhatnak a játékkonzolok és az okostelefonok is – ami vélhetően Trump népszerűségére sem lenne jótékony hatással. 

Amennyiben az USA-ban bevezetnék a beígért extravámokat, annak beláthatatlan tovagyűrűző hatása lenne a világgazdaságra. A félvezetők minden modern eszközben kulcsfontosságú alkatrészként funkcionálnak, a gyártóberendezéseken keresztül pedig még a legegyszerűbb analóg termékek ipari előállításánál sem kerülhetők meg.

Piaci hírek

A Google már néhány éven belül piacosítaná kvantumszámítási alkalmazásait

Mások szerint ilyesmire még jó 20 évet kell várnunk, de a Google szerint már sokkal hamarabb bevethető lesz az új technológia az anyagtudományokban vagy az új energiaforrások kutatásában.
 
Az informatikai rendszerek üzemeltetése és a szoftverfejlesztés egyre kevésbé képzelhető el mesterséges intelligencia nélkül. Honnan indultunk és hol tartunk most, miért vált elavulttá a klasszikus monitoring?

a melléklet támogatója a Dynatrace

Hirdetés

Szakmai nap a jövőálló digitális infrastruktúra jegyében

A digitális infrastruktúra új kihívásai - legyen szó MI megoldásokról, szigorodó fenntarthatósági követelményekről, vagy az reziliens és szünetmentes működésről - szinte minden nagyobb szervezet életében meghatározó szerepet játszanak. Egy szakmai rendezvénysorozat segítségével közelebb kerülhetünk a megoldásokhoz és segítséget kaphatunk az új technológiák sikeres implementálásához.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.