Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben tette közzé azt a szabályozástervezet, ami az internetre csatlakozó eszközök kiberbiztonsági kockázatainak felmérését irányozza elő a háztartási gépektől egészen a mobilalkalmazásokig. A kiberrezilienciáról szóló jogszabály (Cyber Resilience Act) komoly pénzbüntetések lehetőségével érvényesítené a digitális termékekre és a kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó új követelményeket, és a felelősséget is azokra terhelné, akik forgalomba hozzák az érintett termékeket – vagyis például az Unión kívülről érkező cikkek miatt is közvetlenül a gyártók európai képviselőitől lehetne majd kártérítést követelni.
Az EB a tervezet kapcsán olyan becslésekre hivatkozik, amelyek értelmében az üzleti szereplők akár 290 milliárd eurót takaríthatnának meg évente a kiberbiztonsági incidenseken, miközben a megfelelés költségeit ennek tizedére teszik. Utóbbiak azonban nem csak a közvetlen kiadások miatt aggódnak: a Siemens, az Ericsson és a Schneider Electric, illetve a DigitalEurope iparági csoport hétfőn arra figyelmeztetett, hogy az intelligens eszközök kiberbiztonsági kockázatait célzó uniós javaslat az ellátási láncokat is rendesen megzavarhatja, amikor előírja a problémák felmérését és azok öt éven belüli vagy a termékek várható élettartamára szóló megoldását.
Szerintük ez sok lenne egyszerre
Mivel a szabályok a netre csatlakozó eszközök importőreire és forgalmazóira is vonatkoznának, a társaságok vezetői szerint olyan szűk keresztmetszetek kialakulását kockáztatnák, amelyek megzavarják, sőt a világjárvány alatt tapasztalt mértékben forgatják fel az egységes piacot. Az Európai Bizottság illetékes vezetőinek írt közös levelükben azt jósolják, hogy a zavarok több millió terméket érinthetnek a mosógépektől a játékokig és a kiberbiztonsági termékekig, beleértve a csúcstechnológiás gyártáshoz szükséges alkatrészeket. A problémát súlyosbíthatja az értékeléseket végző független szakértők hiánya és a bürokrácia is, károsítva az európai cégek versenyképességét.
A Reuters tudósítása emlékeztet rá, hogy a kiberbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak a szabályozók oldalán is felerősödtek az elmúlt években tapasztalt, nagy horderejű incidensek nyomán. A levél további aláírói (köztük a Nokia, a Bosch vagy az ESET) azonban úgy látják, hogy jelentősen csökkenteni kellene a tervezet hatálya alát tartozó, magas kockázatú termékek listáját, és a már ismert kockázatok mérséklésére kellene koncentrálni az előzetes értékelések helyett, amelyekben egyébként is nagyobb rugalmasságot szeretnének elérni. Az uniós országok és az EU törvényhozói november 8-án kezdenek tárgyalásokat a tervezet részleteiről annak elfogadása előtt.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak