Bár az Európai Bizottságban szinte már sormintát rakhatnak a Google ellen folyó eljárásokból, egy tegnapi sajtótájékoztatón Margrethe Vestager versenyjogi biztos (képünkön) egy kérdésre elmondta, egyelőre egyáltalán nincs terítéken a vizsgálatok kiterjesztése a vállalat adózási gyakorlatára. Ettől még a cég nem lélegezhet fel, hiszen a folyó ügyekben akár több milliárd eurós birságot is kaphat.

Az adóra nem adnak

Miután kétéves vizsgálódást követően nyáron hatalmas nagyságrendű utólagos adóbefizetésre kötelezte az Európai Unió az Apple-t, jogosan lehetett arra gondolni, hogy itt nem áll meg a szintén Vestager vezette bizottság, és más, "kreatívan adózó" multit is elővesznek.

Ez a Google esetében azért is tűnt esélyesnek, mert a vállalatot számos országban igyekeznek bőkezűbb adóbefizetésre ösztökélni. Hogy messzebb ne menjünk, a cég párizsi irodáját tavasszal szállták meg a francia hatóság nyomozói, illetve januárban a briteknél egy sokak számára kevésnek tűnő összeggel sikerült elsimítani az adóhivatal és a vállalat között a korábbi években felhalmozott feszültséget.

A tegnapi nyilatkozat alapján viszont úgy tűnik, hogy immár az Alphabet leányvállalataként működő gigász jogászainak ezzel a témával nem kell foglalkozniuk. Bár az is igaz, hogy Vestager szavai csak a jelenlegi állapotokra vonatkoztak, ami egy későbbi vizsgálat elindítását természetesen nem zárja ki. Ettől még az EU és a Google viszonya korántsem nevezhető idillinek, hiszen három komoly versenyjogi témában is elmeszelhetik a vállalat üzleti gyakorlatát.

Minden szentnek...

Az Európai Bizottság trösztellenes testülete már hosszú évek óta igyekszik rábizonyítani a cégre, hogy tagadhatatlanul meglévő piaci erőfölényét tisztességtelen módszerekkel igyekszik konzerválni. Hivatalosan azonban csak tavaly áprilisban indult az első eljárás a Google keresőszolgáltatásával, illetve az annak működésében feltételezett csalásokkal kapcsolatban.

Egy évre rá újabb fejezet nyílt, amikor az EB az androidos eszközgyártókkal és a távközlési cégekkel kötött, sokszor kivételes bánásmódot biztosító Google-megállapodásokat is vizsgálni kezdte. Júliusban pedig arról kapott hivatalos értesítést a vállalat, hogy az EU-s illetékesek szerint más területeken is visszaél a digitális gazdaságban megszerzett erőfölényével. Az uniós vádak legutóbb elsősorban az AdSense szolgáltatást érintették, amelyek révén a cég harmadik fél által üzemeltetett weboldalakon jeleníti meg ügyfeleinek hirdetéseit, illetve kitértek a Google vásárlási megoldásaival kapcsolatos trösztellenes aggályokra is.

Ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban az uniós biztos úgy nyilatkozott, hogy ő lenne a legboldogabb, ha minél hamarabb pontot tehetnének rájuk, ám az alapos vizsgálat és a sziklaszilárd következtetések levonása mind időigényes folyamat. Vestager még csak hozzávetőleges dátumot sem akart mondani a lehetséges zárással kapcsolatban.

A Google-nek persze nem sürgős, mert amennyiben a vádak helytállónak bizonyulnak, akár éves bevételének 10 százalékát is elérheti a büntetés, ami a cég forgalmát nézve sok milliárd eurónyi birságot jelentene. Az eddigi legnagyobb, versenyjog megsértéséhez kapcsolódó büntetés 1,1 milliárd euró volt, ezt az Intelre szabták ki még 2009-ben.