A felhő megállíthatatlannak tűnő térhódításával és azzal, hogy mind több szervezet tárolja és/vagy dolgozza fel ott adatait, fontos tisztázni az adatközpontok szerepét és azt, hogy miért van szükségünk rájuk. De tényleg szükségünk van rájuk?

Az Uptime Institute kutatása szerint a nagyvállalati IT-szervezetek adatközponti büdzséinek nagyjából a fele változatlan maradt vagy egyenesen csökkent az elmúlt fél évtizedben. Hasonló jelenség figyelhető meg a nagyvállalati szerverek lábnyomát illetően. Ám a vállalati információfeldolgozás több mint 70 százaléka még mindig céges adatközpontokban realizálódik; a kolokációs adatközpontok csupán a rendszerek 20, a felhő pedig mindössze 9 százalékát szolgálja ki.

Létük megkérdőjelezhetetlen

Napjaink ebből a szempontból egyik legérdekesebb jelensége a vállalati megoldások elsődleges kiépítési módszereként alkalmazott Software as a Service (SaaS) felemelkedése. De miért van ehhez szükség nagy adatközpontokra? Három fontos szempont is szerepet játszik a szervercsomópontok létjogosultságában.

Egyrészt teljes felügyeletet kínál az adatok felett. A saját adatközponttal bíró nagyvállalat biztos lehet abban, hogy kizárólag ő rendelkezik a számára fontos információkkal. Másrészt a hibaelhárítás is kizárólag az adott nagyvállalaton, pontosabban az informatikai személyzetén múlik. Végül pedig nagyobb biztonságot ígér a saját adatközpont üzemeltetése, hiszen a szerződések ellenére a külső fél által üzemeltetett rendszereket a szolgáltatást igénybe vevők teljes mértékben sosem láthatják át.

Colm Keegan, az Enterprise Strategy Group vezető elemzője úgy véli, hogy a jövőben is a ma ismert, hagyományos adatközpontok fogják végezni a kritikusan fontos feladatok kiszolgálását. Tranzakciófeldolgozó rendszerek, kulcsfontosságú üzleti alkalmazások és egyéb, jogszabályi kötelezettségből, megfelelőségből adódó szolgáltatás biztosítása – ezek kiszolgálása továbbra is a nagyvállalati adatközpontokra hárul.

Ugyanakkor az üzletmenet alapvető részét nem képező feladatokat, mint amilyen az e-mail, a végfelhasználói irodai alkalmazások, CRM stb., egyre nagyobb arányban szervezik ki SaaS szolgáltatókhoz. Persze hogy milyen mértékben, azt továbbra is a várható költségek és előnyök összevetésével döntik el a szervezetek. Az igazán nagy vállalatoknál összességében kevesebb projektet ér utol az outsource folyamata, míg a kisebb piaci szereplők esetében az IT-feladatok többségét már nem házon belül fogják elvégezni.

Helyet kér magának az edge

Árnyalja ugyanakkor a fenti képet az IoT robbanásszerű terjedése. A végfelhasználóhoz közeli szenzorok száma elképesztő tempóban gyarapszik, ami implicit módon hatással van az adatközpontokra is. Utóbbiak a beérkező óriási információhalmazt már középtávon sem képesek kezelni; nagy hálózati dugókat okozva ezzel az interneten.

Itt lép a képbe az edge computing. A peremhálózat beékelődik az adatközpontok és a végfelhasználó közé, átvéve az előbbiek bizonyos funkcióit. Noha arról egyáltalán nincsen szó, hogy a nagy szervercsomópontok a közeljövőben eltűnnének, az edge terjedésével némileg átalakulnak feladataik.

A gyors beavatkozást, az adatok valós időben való kiértékelését és autonomizált döntéshozatalt elősegítő peremhálózatok olyan terheket vehetnek le (legalább részben) az adatközpontokról, mint a gépi tanulás vagy a mélytanulás. Napjainkban ezek a feladatok még egyértelműen adatközponti hátteret igényelnek, de a jövőben az edge révén már kiváltható lesz az adatok adatközpontokba utaztatása feldolgozás – mapjd a felhasználóhoz való visszaküldés – céljából.

Kis európai körkép

Ahogy a megelőző öt év során mindig, úgy 2017-ben is duplájára nőtt az adatközponti aktivitás Európában, állítja egy friss, a CBRE által kiadott jelentés. Az ingatlancélú tanácsadással foglalkozó vállalat szerint a tavalyi év harmadik negyedében igazi robbanást lehetett tapasztalni az öreg kontinens adatközpontpiacán.

Az összeolvadások és felvásárlások 2017-ben több mint 25 milliárd dolláros értékben zajlottak le szerte a világon, megháromszorozva a 2016-os eredményt. A CBRE jóslata szerint ez a koncentráció továbbra is erősen jelen lesz, az idei évben is bőven érezteti majd hatását.

Mindez megmutatkozik az adatközpontok energiaigényében is. Kiszolgálásuk a régió négy nagy piacán (Frankfurt, London, Amszterdam, Párizs) 21 százalékkal gyarapodott, 202 MW-nyi új kapacitást hozva 2017-ben. A felhasznált energia közel fele londoni adatközpontokba ment, javarészt a felhőszolgáltatásokat nyújtó vállalatok növekvő energiaéhsége okán. Nem meglepőek a fenti adatok annak ismeretében, hogy Európa számít a legaktívabb kolokációs központnak. London világelső a Cloudscene adatai szerint, Amszterdam és Frankfurt pedig a második és harmadik helyen található. Párizs szintén belefért az első ötbe.

Hasonló ütemű gyarapodás várható 2018-ban is. Egyrészt a technológiai változások – a virtuális valóság, mesterséges intelligencia, 5G kommunikációs hálózatok, dolgok internete – gerjesztik ezt a hatást. De akadnak speciális, európai jellemzők is.

Ilyen például a Brexit, amely jelentős változást hoz az adatközponti piacon. Az információkiszolgálás határai megváltoznak azzal, hogy Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, ami nem pusztán kapacitástbővítést igényel a szigetországban, de a jelenleg alkalmazott adatkezelési modellek átalakítását is. És nem marad hatástalan az ebben a hónapban bevezetésre kerülő egységes személyesadat-kezelési szabályozás, a GDPR sem ezen a téren. A változó adattörlési törvények miatt a adatközpontok üzemeltetőinek újra kell gondolniuk IT-stratégiáikat.

Az adatközpontok jövője

Továbbra is érvényes az a hosszú évtizedek óta zajló alaptétel, miszerint a fejlődés nem csupán megállíthatatlan, hanem egyre nagyobb tempóval zajlik. A hagyományos üzleti modelleket és régről hozott elképzeléseket sosem kellett még olyan gyorsan a kukába dobni és a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni, mint a 21. században. Az IT-fogyasztási szokások átalakulásához az adatközpontoknak is igazodniuk kell.

A big data, a hibrid IT és a nagyteljesítményű számítástechnika, azaz a HPC (High Performance Computing) jelenleg is fontos szerepet tölt be a fejlődésben. A hibrid felhő, a szoftveresen meghatározott technológiák és a hiperkonvergens megoldások képezik az alapját a közeljövő adatközponti fejlesztéseinek. A nagyvállalati szintű mesterséges intelligencia képességek érett korba lépésével pedig nem is kétséges, hogy küszöbön áll az az időszak, amikor az adatközpontok alapvetően új technológiákat használatba véve még agilisabbá válnak.

Lassan elhárulnak az akadályok a sikeres – és költséghatékony - digitális transzformáció előtt.