Egy júliusban közzétett tanulmány új megvilágításba helyezi a távmunkáról és az irodai munkavégzésról szóló vitát. Bár lépten-nyomon olvasni olyan felmérésekről, amelyek szerint a laza munkarend és az otthoni munkavégzés lehetősége alapvető elvárás lett a tudásmunkások nagy részénél, a munkaadók egyre gyakrabban rendelik vissza alkalmazottaikat az irodába. Mint kiderült, már a home office egyik fő elősegítője és haszonélvezője, a Zoom is arra kéri saját alkalmazottait, hogy legalább néhány napot töltsenek minden héten az irodában. A cégek általában azzal indokolják a visszerendeződést, hogy a dolgozók így mégis termelékenyebbek és a kommunikáció is hatékonyabb, és sok helyen akkor is visszahozzák a bejárós munkavégzést, ha ezzel elvileg növelik a fluktuációt, és hátrányos helyzetbe hozzák magukat a képzett munkaerőért zajló versenyben.
A National Bureau of Economic Research nonprofit gazdaságutató anyagából most az derül ki, hogy a probléma ennél összetettebb lehet. Adatbevitellel foglalkozó, véletlenszerűen kiválasztott dolgozók tevékenyégének vizsgálatával arra jutottak, hogy az emberek 18 százalékkal kevésbé termelékenyek otthon, mint az irodában, azonban nem intézik el ennyivel a dolgot. A kutatás során ugyanis feltárták például, hogy akik szívesebben vitézkednek távmunkában, azok alapértelmezett módon 12 százalékkal gyorsabbak és pontosabbak a munkájuk során azoknál, akik inkább bejárnának a munkahelyükre – feltételezhető, hogy utóbbiak tisztában vannak hiányosságaikkal, és azokkal az előnyökkel is, amit az irodai környezet biztosít a számukra.
Egyre nehezebb követni
Az igazi csavar azonban az, hogy a távmunkára szavazók átlag feletti mértékben, 27 százalékkal kevésbé termelékenyek otthon, mint az irodában. Eközben azok, akik inkább bejárnának, kezdetben lassabbak éskevésbé pontosak a home office-ban, de aztán belerázódnak, és mindössze 13 százalékkal kevésbé termelékenyek az otthoni munkavégzés során. Más szóval, a távoli munkavégzés lehetősége sokkal negatívabb hatással van azoknak a munkavállalóknak a teljesítményére, akik kifejezetten a távmunkát preferálják – valószínűleg éppen azért, amiért bejárni is bonyolultabb lenne nekik, mondjuk gyerekeket nevelnek, kötelezettségeik vannak az otthoni gondozás terén, vagy általában szegényebb háztartásokban élnek a többieknél.
A kutatás eredményei 235 dolgozó megfigyelésére épülnek az indiai Csennaiban, az adatbevitel területén, így kérdés, hogy ezeket mennyire lehet vagy érdemes extrapolálni más munkahelyekre, vagy olyan iparágakra is, ahol más jellegű az együttműködés az emberek és a csapatok között. Az adatbevitelt egyébként pont azért választották a kísérlethez, mert ott a dolgozók gyakorlatilag nulla kooperációval végzik a feladataikat, ezért azt gondolhatnánk, hogy más munkakörökhöz képest kevesebbet számít, ki jár be és ki nem jár be az irodába. Más felmérések ugyanis arról szólnak, hogy a home office-ban sokan statikussá válnak, torzul a kommunikáció, a távolról való kapcsolatépítés nehézségei pedig az előmeneteli lehetőségeket is nagyban korlátozhatják.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak