A Zoom marketinges anyagai szerint a rugalmas munkavégzés lehetősége majdnem annyira fontos az alkalmazottaknak, mint a pénzbeli ellentételezés. A társaság megbízásából készült felmérésben például az olvasható, hogy a munkavállalók 43 százaléka ezt már nem előnynek, hanem alapvető elvárásnak tartja, összességében pedig 70 százalékuk venné fontolóra jelenlegi munkahelyének elhagyását, ha máshol rugalmasabb munkakörnyezetet biztosítanának neki. A júniusban közzétett kutatás eredményei alapján a klasszikus, bejárós "9-től 5-ig modell" ma már nem tekinthető hatékony munkamódszernek, lényegében függetlenül a tudásmunkások életkorától, az új irányelveket alkalmazó vállalatoknál pedig növekszik a dolgozók elégedettsége és elkötelezettsége.

Tavaly a Zoom még azt közölte, hogy saját alkalmazottainak mindössze 2 százaléka jár be minden áldott nap az irodákba, a többiek pedig főállásban és részmunkaidőben is távolról végzik a munkájukat. Mindezek alapján akár úgy tűnhetne, hogy a világjárvány nyomán tényleg örökre megváltoztak a piaci viszonyok, bár ennek némileg ellentmond, hogy a vállalat idén februárban 15 százalékos leépítést jelentett be a kényszerű költségcsökkentésre hivatkozva. A 2022-es pénzügyi évben ugyan 6,7 százalékkal növekedtek a Zoom Video Communications bevételei, de ehhez a nyereség 38 százalékos visszaesése társult, szemben a 2021-es eredményekkel, amikor a cég forgalma még több mint négyszeresére, profitja pedig kilencszeresére nőtt az előző évihez képest.

Távolról nézve hitelesek

A legfrissebb hírek szerint úgy fest, hogy a szolgáltatónál már a kirakatban is lekapcsolják a világítást: a Business Insider riportja alapján a Zoom megerősítette, hogy az irodáitól 50 mérföldes (nagyjából 80 kilométeres) körzeten belül lakó alkalmazottainak hetente legalább két napot bentről kell majd dolgozniuk. Ezt a társaság szóvivője "strukturált hibrid megközelítésnek" nevezte, és elmagyarázta, hogy a helyszínekhez közel lakó dolgozóknak a hatékonyabb kommunikáció miatt kell bejárniuk. A döntés akkor is meglepőnek tűnik korábbi szövegeléssel összehasonlítva, ha egyébként mind több és több vállalat tér vissza az irodai munkavégzés korábban bevett gyakorlataihoz, és így kisebb mértékben támaszkodik a Zoom vagy más szolgáltatók videokonferencia-alkalmazásaira.

Ahogy a BI cikke is felidézi, a Zoom megoldása annyira elterjedt a világjárvány idején, hogy a "zoomolás" köznevesült, és sokan lényegében így hivatkoztak bármilyen videocsevegés indítására. A cég részvényárfolyama 2020-ban több mint hatszorosára emelkedett, 2021-re azonban már lassult a bevételek növekedése, és a Zoom papírjai is lefelé indultak a tőzsdén. A társaság azóta legalább 100 milliárd dollárt veszített korábbi piaci értékéből, és a mesterséges intelligenciában látja a megoldást minden bajára. A kommentárok azonban kiemelik, hogy hiába tűnik észszerűnek az új technológiák átvátele, ha még mindig sokan használják a Zoomot orvosi konzultációkra és más bizalmas megbeszélésekre, így az MI bevezetése alááshatja az eddig felépített bizalmat.