A japán autógyártó olyan biztonsági rendszert fejlesztett, amely megakadályozza a fék- és gázpedál véletlen összekeverését.
Hirdetés
 

Nyártól érkeznek azok a Toyota-modellek – első körben Japánban –. melyekben már nem lehet csak úgy összekeverni a fék- és gázpedált. A gyártó ma bemutatott biztonsági rendszerével azokat a baleseteket is meg lehet előzni, melyek a pedálok beakadása miatt következnek be.

A rendszert azért Japánban vezetik be először, mert az országban egyre több idős ember vezet, és körükben megugrott az olyan balesetek száma, amely a fék- és a gázpedál összekeverése miatt történik. Mint a Reuters írja, ez egyre nagyobb probléma: ma már a halálos közlekedési balesetek 15 százalékát a 75 évnél idősebbek okozzák, és a balesetek többsége ilyen banális hibák miatt következik be.

Segít a nagy adat

Az új vészhelyzeti biztonsági rendszer big data segítségével kiszűri, ha az autó vezetője véletlenül lépett a gázpedálra, és ilyen esetben azonnal letiltja a gázadást. Természetesen magában az autóban nem lesz egy big data analitikát végző célgép. A nagy adattömegek elemzése ahhoz kellett, hogy az autók rendszere képes legyen pontosan azonosítani, hogy mikor szándékos a gyorsítás, illetve mikor indokolatlan.

A rendszer fejlesztésekor első körben aprólékosan elemezte azokat a baleseteket, melyeknél bebizonyosodott, hogy a pedálok helytelen alkalmazása miatt következtek be. A következő körben big data elemzési módszerekkel összevezették a balesetekből gyűjtött adatokat a Toyota csatlakoztatott autóiból gyűjtött adatokkal. Olyan mintázatokat kerestek, amelyek egyértelműen megkülönböztetik egymástól azokat a helyzeteket, amikor valóban szükség volt gyorsításra (kanyarodás után, a lámpa zöldre váltásakor, előzéskor stb.

A biztonsági rendszer működési váza
 


A rendszer alapvetően három tényezőt figyel valós időben: a jármű sebességét, azt a sebességet, ahogy a vezető lába lenyomja a gázpedált, valamint azt a szöget, amit a gázpedál felülete és a vezető talpa bezár. Ezeket az adatokat veti össze a big data elemzésekkel előállított modellekkel, és azonosítja, ha az autó vezetője összekeverte a fék- és a gázpedált.

Biztonság felől közelítenek az önvezetéshez

A Toyota már korábban is alkalmazott hasonló biztonsági rendszereket. A 2012-ben bevezetett Intelligent Clearance Sonar (ICS), amit már 26 Toyota és 6 Lexus modellben – a gyártó teljes kínálatának több mint négyötödében – használnak, még alapvetően a parkolást segítette.

A 2015-ben bemutatott Safety Sense biztonsági csomag már a közlekedés biztonságát is növelte. A Safety Sense-szel felszerelt autók önállóan vészfékeznek összeütközés előtt, riasztják a vezetőt sávelhagyáskor, illetve képesek automatizálni a követési távolság tartását. A rendszer 2018-ban bemutatott második generációs változata éjszakai gyalogos- és biciklis-felismeréssel bővült.

Néhány drágább modell további biztonsági támogatást is kapott, például vészhelyzeti kormányzási asszisztenst, vészleállító asszisztenst és dinamikus sebességtartó automatikát. A kormányzási segéd váratlan akadályok, például egy gyalogos sávelhagyás nélküli kikerülésében segíti a vezetőt. A vészleállító asszisztens leállítja az autót, ha a rendszer érzékeli, hogy a vezető például rosszul van, és riasztást is küld, míg mesterséges intelligenciát használó dinamikus sebességtartó automatika kanyarokban lelassítja az autót anélkül, hogy a vezetőnek fékeznie kellene. Utóbbi funkció azt figyeli, hogy az autóra milyen oldalirányú gyorsulás hat, és azt próbálja állandó szinten tartani.

Mobilitás

Ugyanannyit vagy még többet is dolgozhat, aki az MI-től remél könnyebbséget

Miközben sok helyen azon görcsölnek, hogy mivel vehetnék rá az alkalmazottakat a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű használatára, egy friss kutatás ismét bemutatta, hogy a dolog milyen könnyen sülhet el visszafelé.
 
Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A PMI Budapest, Magyar Tagozat májusban rendezi meg az Art of Projects szakmai konferenciát. A rendezvény kapcsán rövid írásokban foglalkozunk a projektmenedzsment szakma újdonságaival. Az első téma: mit gondolunk ma a projekttervezésről?

Régen minden jobb volt? A VMware licencelési változásai

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.