Mi lesz 2020. január 14. után a Windows 7-es gépekkel? Akkor szűnik meg ugyanis a verzió hivatalos támogatása. A vállalati ügyfelek választhatják a kiterjesztett támogatást, hogy továbbra is megkapják a biztonsági frissítéseket, de ez csak további három évig vehető igénybe. Ráadásul az ára húzós, és évről évre emelkedik. Az Enterprise változathoz az első évben eszközönként 25 dollár, a másodikban 50, míg a harmadikban 100 dollár a kiterjesztett támogatás, a Pro változathoz még drágább: 50, 100 és az utolsó évben 200 dollár.

Sok helyen váltottak, de nem mindenhol lehet

Bár abban a különböző felmérések (módszertani különbségek miatt is) eltérnek, hogy mekkora a Windows 10 részesedése a windowsos piacon, abban egy irányba mutatnak, hogy a 10-es verzió már megelőzte a 7-es változatot. A Cisco biztonsági cége, a Duo Security például azt mutatta ki, hogy nagyjából 66-29 százalék a 10-es és a 7-es Windows aránya.

A kiterjesztett támogatás árára gondolva nyilván célszerűbb lenne váltani Windows 10-re. Már ahol lehet. Merthogy a 7-es verziónál is megismétlődhet az XP története: bizonyos helyeken egyszerűen nem tudnak átállni újabb verzióra, mert minden borulna. Új harmadik féltől származó alkalmazásokat kellene bevezetni, vagy célgépeket kellene újratervezni.

Mint a ZDNet írja, a biztonsági frissítésekről való lemondás nagyon kockázatos. Példaként a brit egészségügyi rendszereket hozza fel, amely 2017-ben nagyon megszenvedte a WannaCry zsaroló vírus támadását. Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NSH – National Healthcare Service) rendszereinek jelentős részét – a kórházi rendszerek harmadát és a háziorvosok rendszereinek 8 százalékát – érintette a támadás, ami miatt több ezer vizit és orvosi beavatkozás maradt el.

A Microsoft végül a kiterjedt WannaCry-támadások miatt arra kényszerült, hogy rendkívüli frissítéseket adjon ki az XP-hez.

Az egészségügyben dominál a Windows

A WannaCry NSH-s pusztítása azért jó példa a Windows 7-re, mert a Duo Security kutatása szerint az egészségügy az az iparág, amelyben leginkább dominál a Windows, ráadásul a régi verziók. Ezen a területen eleve magas az ún. legacy rendszerek aránya, például a windowsos gépek (és berendezések) több mint felén valamilyen régi változat fut. És ez nem az intézmények hibája. A történetnek ugyanis vannak más szereplői is: a harmadik féltől származó szoftverek, berendezések erősen befolyásolják, hogy egy szervezet mikor tud operációsrendszer-verziót váltani, és emiatt nem tud igazodni a normál PC-frissítési ciklusokhoz.

Az egészségügyi rendszerek meglehetősen sajátosan működnek. Az egészségügyben használt alkalmazásokat ritkán frissítik, így az intézményekben számos olyan szoftver fut, ami nem támogatja a Windows 10-et. Másrészt nincs mögöttük olyan redundáns rendszer, amit lehetne használni a frissítések idején.

Az egészségügyben egyébként még az XP aránya is jelentős. Használják például információs kioszkokban, de kritikus helyeken, egészségügyi berendezésekben is. Mint a ZDNetnek a Duo információbiztonsági vezetője, Wendy Nather elmondta, ha egy kórháznak olyan CT-je van, ami Windows XP-vel működik, nem olyan egyszerű lecserélni, egy új gép pedig, amiben modernebb operációs rendszer van, több millió dollárba kerül.

Ha jön egy WannaCry-szintű fertőzés, a Microsoft ismét rákényszerülhet, hogy általánosan elérhető rendkívüli frissítéseket adjon ki a Windows 7-hez is.