Drágul a szakképzett munkaerő, ráadásul sok területen nincs is elegendő, ami egyre elfogadottabbá teszi a robotokat, amik viszont egyre olcsóbbakká válnak. Emellett az újabb ipari forradalomként aposztrofált stratégiai kezdeményezések – például az "Industrie 4.0" – is hozzájárulnak emelkedő népszerűségéhez. Az IDC egy friss kutatása szerint az EMEA térségben (Európa, Közel-Kelet, Afrika) 2019-ig átlagosan évi 13 százalékkal nőnek robotokra és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokra fordított költések. A piac mérete tavaly 14,6 milliárd dollár volt, 2019-re viszont elérheti a 23,8 milliárd dollárt.
A robotika azoknak az alaptechnológiák egyike, amely jelentősen átformálja a gyártást és az ellátási láncot. A robotok egyre intelligensebbé válnak. A hozzájuk kapcsolódó speciális alkalmazások, az egyre robosztusabb hálózati platformok megkönnyítik a robotok integrálását munkahelyi környezetbe, ami azt is jelenti, hogy egyre zökkenőmentesebben tudnak együttműködni az élő munkaerővel.
A robotok a gyárban vannak...
A robottechnológia legfőbb felhasználási területe a gyártás, 2015-ben ez adta a régió robotikai piacának 65,7 százalékát. Az ún. erőforrás ipar (resource industry – ide sorolják a nyersanyagkitermelést, de a mezőgazdaságot is) részesedése ennél jóval szerényebb, mintegy 8,7 százalék volt.
Ugyanakkor már az is látható az IDC szerint, hogy a robottechnológia egyre dinamikusabban terjeszkedik a gyáriparon kívül is. Az az egészségügyben, a közlekedési ágazatban, a kormányzati szektorban, sőt a fogyasztói világban is egyre nagyobb súlyt kap. A jelentésről kiadott közlemény azonban nem térnek ki, hogy az egyes ágazatokon belül konkrétan milyen irányú robotikai fejlesztések viszik a prímet.
Robotrégió leszünk
Ha az egyes földrajti régiókat nézzük, Nyugat-Európa jelenleg a második legjelentősebb szereplője a robotikai piacnak. Ugyanakkor Közép-Kelet-Európa kilátásai jobbak: ugyanis az itteni országokban jóval gyorsabban bővül majd a robotika alkalmazása, mint Nyugat-Európában, és az IDC szerint segít a két régió közötti termelékenységi különbségek megszüntetését. Bár az IDC ezt nem boncolgatja, de Kelet-Közép-Európai jó növekedési kilátásainak hátterében lehet az is, hogy a régió országai egymással versengenek azért, hogy nagy multinacionális gyártó cégek üzemeiket – amelyek a legjelentősebb robotfelhasználók – ide hozzák részint a szakképzett munkaerő viszonylagos olcsósága, részint a fejlett piacokhoz való közelség, részint a zöldmezős beruházásokra elérhető jelentős kedvezmények miatt.
Ezt valószínűsíti az is, hogy az IDC szerint Nyugat-Európában a következő években leginkább az egészségügyben lesz erőteljes a robotika bővülése, ráadásul olyan mértékű, hogy ez a szektor lesz a gyáripar után a legjelentősebb felvevő piac. A közép-kelet-európai térségben viszont megmaradnak a jelenlegi piaci viszonyok: a gyáripar mögött a második legfontosabb szegmens az erőforrás ipar marad.
A világon egyébként a legtöbbet robotikára az ázsiai és a csendes-óceáni térség országai költenek. Ez a régió adja globális piac több mint a 60 százalékát. Ezekben az országokban a 2015-öshöz képest 2019-re közel megduplázódik az az összeg, amit erre a technológiára fordítanak. Amerika ugyanakkor az EMEA térségnél valamivel kisebb üzletet lát benne, ott a költések összvolumene 2015-ben nem érte el a 10 milliárd dollárt.
A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött
A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak