A Virgin Galactic az előző évet is óriási veszteséggel zárta, és a társaság középtávú terveiből sem egyértelmű, hogy miként termelne nyereséget a kereskedelmi űrutazásokból.

A Virgin Galactic bejelentette, hogy 2020 és 2021 során egészen elképesztő, összesen 1 milliárd dollárnyi veszteséget termelt. A hatalmas összeget összefüggésbe helyezi, hogy ehhez képest az űripari vállalat ugyanerre az időszakra elenyésző 3,5 millió dolláros bevételről számolt be. A beszámolók szerint mindez kijózanító pillanatképet fest a kereskedelmi űrutazási ágazatról, különös tekintettel a Virgin Galactic nagyszabású elképzeléseire, amelyek alapján már az idén kereskedelmi szuborbitális járatokat indítana.

Az új pénzügyi adatok viszont arról tanúskodnak, hogy az új szolgáltatások csak még tovább mélyítik a pénznyelőt, amelyik a tavalyi év negyedik negyedévében 141 ezer dolláros bevétel mellett 80 milliós nettó veszteséggel működött. A társaság szerint persze minden a Terv Szerint Alakul, a következő lépés pedig a kereskedelmi járatok felfuttatása lesz ha nem is a világűrbe, de mindenesetre jó magasra a Föld felszínétől.

Az Ars Technica a Virgin vonatkozó közleményét idézi, amelynek értelmében a társaság fontos mérföldköveket hagyott maga mögött 2021 során, és sikeresen lerakta az alapjait egy növekvő, kereskedelmileg életképes szolgáltatásnak. A vállalat elsősorban a nagyközönség számára megnyitott lehetőségeket lobogtatja, vagyis azt, hogy elvileg már bárki rendelhet nála szuborbitális utazásokat potom 450 ezer dollárért, és úgy látja, 2022 végéig ezer ilyen ügyfelet sikerül majd szerezniük.

A lap elemzése azonban felhívja rá a figyelmet, hogy ebben a nagyságrendben eddig sem a kereslettel volt probléma. Bőven akad ugyanis nem csak ezer, hanem valószínűleg annál is sokkal több milliomos, aki képes és hajlandó is igénybe venni a Virgin Galactic (vagy versenytársa, a Blue Origin) járatait, hogy elmondhassa magáról, egy rövid időre feljutott az űrbe. A kérdés inkább a kapacitás, vagyis hogy ténylegesen mikor repülhetnek el az idén jegyet rendelő ügyfelek.

Az egyetlen forgatókönyv nagyon optimista

A Virgin Galactic szerint a program még tesztfázisban van, de az év végétől a VSS Unity űrrepülője havi rendszerességgel indul majd, és egy második űrhajó, a VSS Imagine is munkába állna 2023 első felében, és végül akár kéthetente felszállhat majd. Ez akkor is csak havi néhány repülés lenne, ha a vállalat White Knight Two hordozója bírni fogja a tempót, ami az Ars Technica forrásai szerint egyelőre valószerűtlen a gép magas karbantartási igénye miatt.

Ilyen feltételek mellett optimális esetben harminc teljes árú és kihasználtásgú felszállásra lenne szükség negyedévente, hogy a legutóbbi jelentésük adataihoz igazodva nullára hozzák ki a szolgáltatás működtetését. A Virgin Galactic válasza minderre az űrjárművek újabb generációja lenne, ami a mostani közlés alapján már 2025-ben megjelenne a kereskedelmi üzemben, és heti rendszerességgel induló járatokat tenne lehetővé. Ezzel a cég 2026-ra érné el a pozitív pénzforgalmat.

A dolog azonban egész biztosan nem lesz ennyire sima, legalábbis az eddigi űrrepülési projektek tapasztalatai alapján, amelyek arról tanúskodnak, hogy ezen a területen kifejezetten nehézkes a műveletek bővítése az új technikai kihívások, a gyártási problémák, a váratlan balesetek, és pláne ezek összessége miatt. Az említett VSS Unity eddig átlagosan évi egy-két repülést tud felmutatni, ahonnan az évi tízre is nagy kihívás fellépni, a tízről százra pedig példátlan mutatvány lenne.

A fenti ráta mellett a növekedés gyorsan megakadna, feltételezve, hogy először azt az ezer ügyfelet is el kell majd röptetni, akinek már az idén eladják a jegyeket. Az elmélet és a gyakorlat közti különbséget az Ars Technica a Virgin Galactic 2019-es tőzsdére lépésekor kiadott előrejelzésével szemlélteti, amelyben a vállalat azzal vadította a befektetőket, hogy tevékenysége már 2021-re nyereségessé válhat. Ahogy most is kiderült, ezt a célt bőven nem sikerült megvalósítaniuk.

Piaci hírek

Új elnököt választott az Ipar 4.0 Technológiai Platform

Ács István célja, hogy ismét beinduljon az ipar digitalizációja Magyarországon.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.