Az Electronic Frontier Foundation szerint a módosítások szabad kezet adnak a tagállamoknak, hogy bárkit ellenőrizetlenül lehallgathassanak.
Hirdetés
 

Hosszú évek után célegyenesben az eIDAS 2.0 (electronic IDentification, Authentication and trust Services). A közel végleges szövegváltozattal kapcsolatban azonban több szervezet is komoly kritikákat fogalmazott meg. A közelmúltban például több mint ötszáz biztonsági szakértő és tudós tett közzé egy nyílt levelet a tervezettel szemben (magyar részről a BME-n működő CrySyS Lab adjunktusa, Pejó Balázs csatlakozott az aláírókhoz).

Ahogy azt pár napja a Mozilla felhívása összefoglalta: a szabályozás módosításai szinte szabad kezet adnak az uniós tagállamok kormányai kezébe, hogy megfigyeljék polgáraik internetes tevékenységét. A tervezet értelmében ugyanis bármely uniós tagállam kijelölheti a webböngészőkben terjesztendő kriptográfiai kulcsokat, és azokat a böngészők nem minősíthetik megbízhatatlannak a kormány engedélye nélkül, még akkor sem, ha nyilvánvaló, hogy azok nem megbízhatóak.

Ráadásul ezeken a kulcsokon keresztül egy tagállam nemcsak saját polgárai, hanem bármely uniós állampolgár webes forgalmát lehallgathatja. "Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy a jogállamiság betartása nem minden tagállamban egységes" – olvasható a Mozilla felhívásában.

Az új eIDAS értelmében egy böngésző csak azokat az uniós kulcsokat és tanúsítványokat ellenőrizhetné, melyeket az uniós informatikai szabványügyi testület, az Európai Távközlési Szabványosítási Intézet (ETSI) előzetesen jóváhagyott. A független szervezetek azonban az ETSI-t nem tartják hitelesnek (mert például van olyan munkacsoportja is, amely a lehallgatási technológia fejlesztésével foglalkozik).

Hogyan nézne ki ez a gyakorlatban?

Egy weboldal akkor minősül biztonságosnak, ha van egy hitelesítésszolgáltató által kiállított és digitálisan aláírt tanúsítványa, amely igazolja, hogy a weboldal címe megegyezik a hitelesített címmel. Amikor egy böngésző meglátogatja ezt a webhelyet, a webhely megmutatja a tanúsítvány nyilvános részét a böngészőnek, a böngésző pedig ellenőrzi, hogy azt olyan hitelesítésszolgáltató állította-e ki a root tanúsítványa alapján, amelyben megbízik.

Ha a tanúsítványt egy ismert, megbízhatónak minősített hitelesítésszolgáltató állította ki, és minden adat helyes, akkor a webhely is megbízható, és a böngésző megpróbál titkosított kapcsolatot létrehozni a honlappal, hogy a kommunikáció ne legyen lehallgatható. Ha viszont nem megbízható a hitelesítésszolgáltató, vagy a tanúsítvány nem egyezik a webhely címével, vagy esetleg néhány adat hibás, a böngésző elutasítja a kapcsolatfelvételt, mert azt feltételezi, hogy nem a felhasználó által kívánt webhelyhez kapcsolódik, hanem például egy azt megszemélyesítő hamis oldalhoz.

Ám ha az eIDAS 2.0 a jelen formájában lép életbe, akkor kicsit változik ez a folyamat. Ha egy webhely olyan EU-ban működő hitelesítésszolgáltatótól kap tanúsítványt, amely élvezi valamely tagállam kormányának támogatását, akkor a kormány kérheti a szolgáltatótól a tanúsítvány másolatát. Annak birtokában pedig már maga a kormány hozhat létre hamis (megszemélyesített) webhelyet, hogy lehallgassa a weboldal és a felhasználó közötti titkosított HTTPS-forgalmat. A böngésző pedig nem minősítheti megbízhatatlannak a hitelesítésszolgáltatót, illetve a tanúsítványát, mert az kormányzati jóváhagyással rendelkezik.

Korábbi biztonsági szabályokat is felülír

Mint az Electronic Frontier Foundation (EFF) írja, a tervezet 45. cikkének a jelenlegi szövege egyenesen megköveteli, hogy a böngészők megbízzanak a kormányok által kijelölt hitelesítőkben, és megtiltja, hogy a böngészők bármi olyan biztonsági követelményt kikényszerítsenek, amit az ETSI nem hagyott jóvá. Magyarán: felülről korlátozná, hogy egy böngésző milyen biztonsági szintet garantálhasson. Ez még a piaci versenyt is gyengíti, véli az EFF, hiszen a böngészők nem versenyezhetnek abban, hogy milyen mértékben képesek garantálni felhasználóik adatainak biztonságát.

Sőt: a böngészők így nem tudnák betartani az IETF (Internet Engineering Task Force) egy fontos műszaki szabványát, a Certificate Transparencyt sem, amely biztosítja, hogy a hitelesítésszolgáltatók kibocsátási előzményeit a nyilvánosság megvizsgálhassa a visszaélések észlelése érdekében. Emiatt szintén nő annak a valószínűsége, hogy a kormányzati kémkedés észrevétlen marad.

Biztonság

Techvezérek különversenyévé vált, hogy ki a világ leggazdagabb embere

Most éppen a Facebook-alapító Mark Zuckerbergnek sikerült az Amazon-alapító Jeff Bezost letaszítania a képzeletbeli dobogó második fokáról. Az élen egyelőre stabilan tartja magát a Teslával megtollasodó Elon Musk.
 
A régi támadási vektorok megújulnak, és jön egy sor újabb veszély. Mivel mindenki a felhőbe igyekszik, minden kockázat globális lesz.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.