A vállalat Japánban működő stúdiója egy helyen boronál össze minden digitális és a fizikai elemet, felgyorsítva és olcsóbbá téve a filmgyártást.

A Nikkei Asia hétfőn közölt összeállítást a Sony tokiói virtuális produkciós központjában használt technológiáról, amelyet már a legkülönfélébb alkotások elkészítése során vetnek be a hirdetésektől a filmdrámákig. A megoldás elvileg megszünteti az utazás és a költséges távoli felvételek, az időigényes green screen kompozitok vagy az időjárás okozta csúszások problémáit. A Sony mindezt egy 5 méter magas és 15 méter széles, hajlított, nagy felbontású Crystal LED képernyővel és egy Venice digitális mozikamerával próbálja kiváltani, amelyek segítségével nem csak megjeleníti a kívánt háttereket, de képet a kamera mozogásával együtt mozgatja, mintha a felvételek tárgya egy virtuális térben utazna.

A cikk szerint a vállalat ehhez hasonló rendszert építe a Sony Pictures Entertainment kaliforniai stúdiójában, sőt a nyáron egy másik virtuális produkciós stúdiót telepít a Dél-kaliforniai Egyetem híres School of Cinematic Arts iskolájába is. Ahogy a riportból kiderül, a virtuális gyártási technológiák ebben az ágazatban is fellendültek a koronavírus-járvány idején, mivel a lezárások sokszor megnehezítették vagy lehetetlenné tették a hagyományos filmezést: a Deloitte szerint már több mint 100 ilyen kölönféle méretű, speciális stúdió működik világszerte, amelyeknek 70 százaléka Európában és az Egyesült Államokban található.

Olcsóbb és gyorsabb, nagyjából ennyit tud

A virtuális gyártáshoz szükséges LED-képernyőket egyébként más gyártók is készítenek, a Sony azonban annyival előnyösebb helyzetben van, hogy a társaság a hardverek mellett a tartalomelőállítással is foglalkozik, ennek a belső szinergiának a jegyében a fenti megoldás fejlesztésekor például felhasználták a Sony Pictures visszajelzéseit is. A Sony az új stúdiókat persze nem csak saját produkcióihoz használja, hanem más cégeknek is bérbe adja, hogy további bevételt generáljon – itt a nagyságrendeket jól szemlélteti, hogy Research and Markets előrejelzése alapján a virtuális gyártás forgalma 2030-ig csaknem a jelenlegi négyszeresére, a 6,8 milliárd dollár környékére növekedhet

A Sony technológiája ebben a környezetben ígér valós időben megtekinthető, akár utómunkálatok nélküli felvételeket, amelyeket zárt térben is el lehet végezni az időjárástól és a napszakoktól függetlenül. A Nikkei Asia itt a Mazda CX-5 reklámfilmjeit idézi, amelyekhez nem kellett a járműveket a célállomásra (ebben az esetben a tengerentúlra) szállítani, és a Sony stúdiójában úgy készültek el két nap alatt a hirdetések, hogy különösebb csúszásoktól sem kellett tartani, ráadásul sokkal olcsóbban kijött a dolog. A Mazda merketingesei szerint ez azért lényeges, mert a tévéreklámok egyre gyorsabban használódnak el, és ha egy gyártó nem szórja ki rendszeresen az újabb és újabb filmeket, akkor elveszti a fogyasztók figyelmét.

Piaci hírek

Több mint egymillió dollárt kaszált a Polymarketen egy Google-alkalmazott

A cég vizsgálatot indított és feljelentést tett a nem publikus marketinges állományok között talált információ birtokában fogadásokat kötő munkatárs ellen.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.