Az Alphabet a lítium-ionos akkumulátorok kiváltásán dolgozik, hogy elsimíthassa a megújuló energiaforrások teljesítményingadozását.
Hirdetés
 

Nagy fejszébe vágta baltáját a Google anyavállalata: az Alphabet már dolgozik azon a terven, ami segíthet kiegyenlíteni a megújuló energiatermelés hullámhegyeit és -völgyeit. Ehhez azonban nem az Elon Musk-féle utat választotta, vagyis nem a lítium-ionos akkumulátorokat akarja jobbá tenni az Alphabet, hanem egy, többségünk számára a konyhából ismerős anyaggal kísérletezik. A só lesz a jövőnk kulcsa?

Vízalapú akkumulátor
Sikerült elérni az elektrolit PH-semleges vízben való feloldódását, így az energiatároló telep sokkal lassabban megy tönkre, mint napjaink akkumulátorai. És nem csak ezért helyezhetők le nyugodt szívvel az épületek pincéibe: ha netalán valamilyen fizikai hatást követően sérülés keletkezne benne, akkor a padlóra kifolyó anyag nem tenne kárt a betonban.

Mivel nem korrozív, ezért az akkumulátor egyéb elemeit – a tartályt, a pumpákat – sem kell felkészíteni olyan savas környezetre, ami gyorsan tönkretehetné ezeket. Vagyis olcsóbb anyagokat lehet használni, így kikerülhető az otthoni energiatermelő rendszerek hálózatba való bekötésének kényszere. Ezáltal még gazdaságosabbá válhat a megújuló energiák használata, javuló megbízhatóság mellett.

Nem elhanyagolható szempont, hogy ezzel tehermentesíteni lehetne az országos energiahálózatokat a megújulók jelentette (túl)termelési csúcsoktól.

Megtermelt és aztán kidobott energia

Közismert problémája a megújuló energiaforrásoknak, hogy nem állandóan, hanem csupán szakaszosan (ráadásul bizonyos típusok esetén kiszámíthatatlanul szakaszosan) állnak rendelkezésre. Míg az atom-, szén- és gázerőművek stabilan hozzák a tőlük elvárt teljesítményszintet (és viszonylag jól skálázható is a belőlük kinyert energia mennyisége), addig a nap- és szélerőművek csupán hullámzóan tudják kiszolgálni elektromos eszközeink éhségét. Este vagy erősen felhős időben zéró közelire csökken a napelemek és –kollektorok teljesítménye, a szélcsend pedig a szélerőművek esetében jelent komoly problémát az ellátás biztonsága tekintetében.

Kézenfekvő tehát, hogy valahol raktározni kellene a túltermelésből származó többletet az energiaszegény időszakokra. A lítium-ionos kapacitástárolásra alapuló megoldások azonban nem jelentenek tökéletes választ: egyrészt hajlamosak túlmelegedésre, másrészt viszonylag hamar elöregednek. További problémát jelent, hogy a közeli jövőben az emberiség igényeinek felfutását követő mértékben nem állnak majd rendelkezésre az előállításukhoz szükséges ritkaföldfémek.

Márpedig valamit tenni kell. Csak Kaliforniában 300 ezer megawattnyi, feleslegesen előállított megújuló nap- és szélenergiát "dobtak ki" pusztán azért, mert a pillanatnyi igények alacsony szintje miatt nem volt hol felhasználni azt (és nem állt rendelkezésre hatékony tárolórendszer). Ez több tízezer háztartás ellátását tette volna lehetővé.

De nem jobb a helyzet Európában és a Távol-Keleten sem. 2015-ben a teljes német szélenergia-termelés közel 4 százaléka ment a levesbe a fent ismertetett okok miatt. Kína pedig még ennél is rosszabb számokat hozott: megújulókból származó energiatermelésük 17 százalékát nem használták fel végül.

Projekt Malta

A fentiek ismeretében vágott bele az Alphabet, pontosabban a vállalat titkos kutatásokkal foglalkozó Lab X részlege az energiatárolás problémájának ipari szintű megoldásába. A Malta kódnév alatt futó kutatáson dolgozók így a lítium-ion helyett inkább a sóoldatra (sóra és fagyállóra) szavaztak.

Persze nem csupán az emberiség jövőjének megmentésének célja lebegett az Alphabet vezetőségének szemei előtt, amikor zöld utat adtak a projektnek. A Bloomberg beszámolója szerint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos piac 2024-re már nagyjából 40 milliárd dolláros befektetést igényel majd, melynek nyereségéből értelemszerűen a Google fedőszervezete is részesedni akar. Nem véletlen, hogy Bill Gates és befektetőtársai már tavaly több mint egymilliárd dollárt szántak energiakutatásra.

Visszatérve a technikai részletekhez: a Lab X kutatói hisznek abban, hogy némi fejlesztést követően a sóra alapuló energiatárolás legalább annyira energiahatékony lehet, mint az új hidroelektromos erőművek vagy más, tiszta energiatárolási megoldások. Emellett viszont sokkal tovább használhatóak maradnak a lítium-ion akkumulátorokhoz viszonyítva.

Ahhoz, hogy a rendszer működőképes legyen, el kell nyelnie az elektromosság formájában létező energiát és azt hideg és meleg légáramlás segítségével, a só és a fagyálló révén raktároznia kell. Tulajdonképpen az elv pofonegyszerű: a meleg levegő felfűti a sót, a hideg pedig lehűti a fagyállót. Mivel a só nagyon jól képes tartani saját hőmérsékletét, a rendszer órákra vagy akár napokra is hatékonyan eltárolhatja a megújulókból származó energiát, adta közzé értesüléseit a Bloomberg.

Piaci hírek

Mélyen a zsebébe nyúlt az Adobe

A cég története legnagyobb súlyú akvizícióját jelentette be. A marketingautomatizációs megoldásokat fejlesztő Markto 4,75 milliárd dollárért lesz az Adobe része.
 
Hirdetés

Megvédhetjük adat-önmagunkat?

Változnak a védelmi képességeink és a lehetőségeink is, ami miatt új játékszabályokat kell írnunk. Erről is szól majd a minden eddiginél pörgősebb és interaktívabb, megújult ITBN CONF-EXPO.

Hirdetés

Így tervezzünk IAM projektet – A kiemelt jogosultságok menedzsmentje

A kiemelt jogosultságok kezelésének legégetőbb kérdései, hogy hol vannak az informatikai rendszerek kritikus pontjai, kiknek van hozzáférése ezekhez, illetve mennyire tartjuk lojálisnak őket ahhoz, hogy rájuk bízzuk az érzékeny adatainkat és az üzletmenet folytonossága szempontjából létfontosságú rendszereink működését.

Az IT feladata a technológiahasználat leegyszerűsítése – lenne. A technológiához való hozzáférés biztosítása és felügyelete azonban megbonyolítja a dolgokat. Vajon át lehet vágni a gordiuszi csomót?

a melléklet támogatója a Balasys

ÉLŐBEN SIÓFOKRÓL

SAP NOW Hungary:
technológia és HR-víziók

Az SAP kétnapos rendezvénye az idén is követhető a Bitporton!

TOVÁBB A KÖZVETÍTÉSRE >

Reakció „A CIO-k elmondták, hogy alkalmazható az agilitás egy nagyvállalatnál” című cikkünkre, amely a CIO Hungary 2018 konferencia tudásmegosztást segítő programjának tapasztalatait foglalta össze.

A CIO-k elmondták, hogy alkalmazható az agilitás egy nagyvállalatnál

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.