A Google korábbi vezérigazgatója majdnem két évtizedet töltött különböző vezető pozíciókban a vállalatnál, miközben egy darabig tagja volt az Apple igazgatótanácsának is, és jótékonysági alapítványa mellett létrehozta a Special Competitive Studies Project nevű nonprofit szervezetet, melynek fő tevékenysége a technológiai fejlődés geopolitikai következményeinek vizsgálata. A Bloomber Billionaires Index aktuális adatai szerint az üzletember személyes vagyona a 30 milliárd dolláros nagyságrendben mozog, megszólalásait pedig érthető módon gyakran idézik a vonatkozó területeken.

Ilyen volt a Stanford Egyetem mérnöki iskolájának hallgatói előtt tartott előadása is, amelyben a nagy nyelvi modellek lehetőségeiről is beszélt. Ebben felvázolt egy olyan elméleti forgatókönyvet, amely szerint a TikTok esetleges amerikai betiltásakor a jövő techvállalkozóinak csak ki kell adniuk a parancsot az MI-nek: készítsen 30 másodperc alatt egy másolatot a TikTok-ról, "lopja el az összes felhasználót, lopja el az összes zenét", aztán ha az új termék népszerűsége egy órán belül nem ugrik meg, akkor ismételje meg ugyanezt egy másik, de ehhez hasonló módszerrel.

The League of Extraordinary Gentlemen

Az ilyesmi Schmidt szerint is jogi és etikai kérdéseket vethet fel, de szerinte ezzel csak később kell foglalkozni. Ugyanis ha beindul a dolog, akkor fel lehet fogadni egy csomó ügyvédet, hogy "feltakarítsák a rendetlenséget", de ha senki sem használja a terméket, akkor az sem számít, ha lopott tartalomra épül. "Ezt később ne idézzék" – tette hozzá viccesen a Google üzletét felépítő milliárdos, és attól sem jött zavarba, amikor felhívták rá a figyelmét, hogy forognak a kamerák. Szerinte a Szilícium-völgyben így működnek a dolgok: teszteket futtatnak, aztán szükség szerint takarítanak.

Schmidt ezt követően megjegyzi, hogy ő természetesen senkit sem biztat mások zenéinek a lopására, bár nehéz lenne máshogy értelmezni, amit néhány pillanattal azelőtt tanácsolt a hallgatóknak. Az előadásról készült videót később eltávolították a negatív sajtóvisszhang nyomán, de a fenti leírat így is tanulságos olvasmány. Sok szempontból tökéletesen tükrözi ugyanis a mesterségesintelligencia-iparág szereplőinek hozzáállását, mint ahogy az korábban már kiderült például a Microsoft vagy az OpenAI felelős vezetőinek egy-egy kevésbé átgondolt nyilatkozatából is.

További félreértések munkáltatói oldalon

Az előadás másik érdekes témája volt a Google kezdeti lemaradása a legnagyobb versenytársakkal szemben az MI-piacon, ami Eric Schmidt szerint abból a döntéséből fakadt, hogy a vállalat a munka-magánélet egyensúlyra hivatkozva engedélyezte dolgozóinak a rövidebb irodai jelenlétet és a távoli munkavégzést. A startupok viszont éppen azért sikeresek, mert az emberek náluk látástól vakulásig dolgoznak: kezdetben ilyen volt a Microsoft vagy a Google is, és a társaság volt vezetője a hallgatóknak is azt javasolta, hogy ha céget alapítanak, akkor felejtsék el a távmunkásokat.

Mivel ezzel az eszmefuttatással sem lett túl népszerű, Schmidt a The Wall Street Journalnak nyilatkozva sajnálatát fejezte ki, és arról írt, hogy ő is fontosabbnak tartja a munka és a magánélet megfelelő egyensúlyát az üzleti sikereknél. Az Alphabetnél (a Google anyavállalatánál) működő szakszervezet mindenesetre kiadott egy közleményt, amelynek értelmében nem a rugalmas munkabeosztás, hanem inkább a létszámhiány, a változó prioritások, az állandó elbocsátások, a stagnáló bérek és a rosszul menedzselt projektek azok a tényezők, amelyek visszavetik a Google dolgozóit.