A generatív algoritmusok körül kialakult felhajtás bő másfél évvel a ChatGPT megjelenését követően sem látszik érdemben csitulni. Annak ellenére sem, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos elképzelésekről, elvárásokról az elmúlt években számtalanszor bebizonyosodott már, hogy azok túlzak, illetve egyáltalán nem reálisak.
Hogy csak az utóbbi néhány hét, hónap terméséből szemezgessünk: kiderült például, hogy több munkát csinál, mint amennyit segít; nem jeleskedik a céges ügyfelek megtartásában; csapnivalóan kezeli az ételrendeléseket; sőt még százig sem képes rendesen elszámolni.
Pénz beszél
A fentiek fényében különösen érdekes, hogy hosszú évek óta tucatszám próbálkoznak (jellemzően az USA-ban) olyan befektetési szolgáltatások beindításával, amelyek azzal az ígérettel igyekeznek magukhoz csábítani az ügyfeleket, hogy a döntéseket náluk részben vagy akár teljes egészében algoritmusok hozzák.
A Scientific American felületén közzétett véleménycikk két írója ezeknek az MI-alapú befektetési megoldásoknak a teljesítményét vetette össze az S&P 500-as index alakulásával. Mint kiderült, az algoritmusok messze alulteljesítették a tőzsdén átlagosan elérhető hozamokat.
Két, a témában úttörőnek számító, tőzsdén is forgalmazott befektetési alap közül az AIEQ 2017 őszi indulásától tavaly év végéig bezárólag 63 százalékos kumulatív hozamot tudott felmutatni, szemben az S&P 108 százalékával. Ennél is rosszabbul jártak, akik az azóta már bezárt MIND-ba fektettek. Utóbbi nagyjából ötéves működése alatt 12 százalék veszteséget termelt, miközben ugyanezen időszak alatt az S&P indexszel 65 százalékos profitot lehetett realizálni.
Akkor sem lesz sokkal rózsásabb a kép, ha a teljes szektort vizsgáljuk. A cikk szerzői 11 teljesen, további 43 részben MI-re alapozott befektetési alapot találtak az USA-ban. Utóbbiak közül mindössze 10 tudta felülmúlni az S&P 500 görbéjét, átlagban pedig évente nagyjából 5 százalékkal maradtak el az iránymutató indextől (7,11 százalék vs 12,43).
Hogy a helyzet még egyértelműbb legyen: a teljesen az algoritmusok döntésére bízott alapok még rosszabbul teljesítettek, több mint felük pedig konkrét veszteséget termelt. Minden ilyen szolgáltatást nézve évente átlagosan 1,8 százalékot buktak a befektetők, míg az S&P 500 átlagosan 7,6 százalékos éves hozamot biztosított.
Ezek alapján azon már kevéssé lehet csodálkozni, hogy a 11 teljesen MI-re bízott alapból 6, a 43 részben algoritmusok által kezelt szolgáltatás közül pedig 25 már be is fejezte, jellemzően alig néhány évben mérhető pályafutását.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak