Tíz éve még senki sem gondolta volna, hogy vállalati környezetben ilyen mértékben nyernek teret a nyílt forráskódú megoldások. A Black Duck Software és a North Bridge kockázati befektető társaság tizedik globális éves felmérése szerint ma már a nyílt forráskód a vállalatok 65 százalékánál a fejlesztési stratégia fontos elemévé vált, és válaszadók 55 százaléka a termelési környezetének fontos elemévé tette.
A felmérésben hatvannégy ország több mint 1300 informatikai szakemberének és felső vezetőjének válaszait dolgozták fel. A válaszadók többsége (78 százalék) technikai szakember, azaz szoftvermérnök, fejlesztő, architect és hasonló beosztásban dolgozó alkalmazott, ötöde pedig felső szintű vezető (CEO, CIO, cégalapító stb.) volt. Bár a felmérést a Black Duck Software és a North Bridge jegyzi, a nyílt forráskódú piac minden jelentősebb szereplője közreműködött benne.
Ez pörgeti az innovációt
Az open sorurce-ra manapság úgy tekintenek, mint az innováció egyik legfontosabb hajtóerejére. Üzleti előnyként a szállítófüggetlenséget, a rugalmasságot, a testre szabhatóságot, említették, ami korszerű technológiával, versenyképes szolgáltatásokkal és általánosan jó minőséggel párosul.
A korábbi felmérések is a nyílt forráskód térnyerését jósolták. A 2011-es felmérés volt az első, amikor arra a kérdésre, hogy miért használnak open source eszközöket, nem az alacsony költséget jelölték meg a válaszadók első helyen. Két évvel később már sokan úgy vélekedtek, hogy ha szoftver megeszi a világot, akkor az open source megeszi a szoftvervilágot. Két éve pedig már az volt a mondás, hogy a nyílt forráskód új emberekhez jut el, új technológiákat és gazdasági modellt hoz. Idén a megoldások minősége fogalmazódott meg legfőbb előnyként. Nagyon fontos szempont lett az is, hogy hozzá lehet férni a kódhoz, így az adott szoftvert jobban az igényekhez lehet igazítani.
Az open source egyre inkább a fejlesztési stratégia lényegi elemévé válik. A válaszadók 65 százaléka szerint a nyílt forráskódú szoftverekkel fel lehet gyorsítani a fejlesztést, és 55 százalék azoknak a vállalatoknak az aránya, melyeknél az infrastruktúra alapelemévé váltak ezek a megoldások. Tavalyhoz képest egyébként 5 százalékkal, 65 százalékra nőtt azoknak a vállalatoknak az aránya, melyek használnak valamilyen szinten nyílt forráskódú megoldást.
Különösen kiemelkedő ezen a téren a konténertechnológia népszerűsége. A válaszadók 76 százaléka tervezi, hogy használja. Jelenleg 36 százalékuk használja tesztkörnyezetként, 37 százalékuk fejlesztési környezetként.
Ez egyelőre a szofvervilág vadnyugata
Persze annak, hogy a nyílt forráskódú megoldások adaptálása felpörgött, van egy komoly árnyoldala is. A legutóbbi felmérés válaszadóinak közel fele ugyanis arról számolt be, hogy vállalatuknál nincs megoldva az ilyen technológiák hatékony implementálása, és hiányoznak a bevált biztonsági gyakorlatok is. Azaz hiányoznak a formalizált eljárások a forráskód változásainak követésére, az ismert sebezhetőségek kezelésére.
A nyílt forráskódú kód kezelésére a leggyakoribb módszer (a válaszadók 48 százalékánál) az, hogy a cég fejlesztőcsapata manuálisan követi a nyílt forráskódú eszközök használatát. Csupán minden ötödik vállalat használ erre valamilyen third party eszközt, amely némileg automatizálja is a feladatot.
Az sem tesz jót az üzembiztonságnak, hogy a nyílt forráskódot használó vállalatoknak csak 58 százaléka vizsgálja egy arra kialakított speciális környezetben az open source tartalmakat.
A probléma gyökere azonban mélyebben, pontosabban a vállalati IT-stratégiákban keresendő. A vállalatok felénél ugyanis nincs olyan előírás, amely a nyílt forráskódú eszközök kiválasztását és jóvá hagyását szabályozná. 47 százalékuknál pedig arra sincsenek kidolgozott folyamatok, hogy miként kellene nyomon követni a nyílt forráskódú termékeket, ami csökkenti az IT-irányítás lehetőségeit. És nincs dedikált felelőse a biztonsági rések azonosításának és a javítás nyomon követésének.
Nemcsak kivenni akarnak
A vállalatok szerint 2014-ben az open source megoldásokkal leginkább a szooftverszolgáltatási (SaaS – Software as a Service) modell révén lehet pénzt keresni (60 százalék). Ez két-három éves távlatban is így marad, bár a SaaS dominanciájának megmaradására már csak a válaszadó 45 százaléka fogadott. Ugyanakkor gyorsan emelkedik a PaaS is.
Bár csak a vállalatok 59 százaléka látja úgy, hogy az open source komoly versenyelőnyt biztosít számára, a nyílt forráskódú projektekhez való viszony látványosan megváltozott az elmúlt években. Míg korábban a munkatársaknak nem vagy csak munkaidő után engedélyezték azt, hogy tudásukat megosszák a közösséggel, a mostani felmérésben már a válaszadók 67 százaléka arról számolt be, hogy aktívan ösztönzik is a fejlesztőket, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a közösségi fejlesztéshez. Sőt a majdnem ugyanekkora azoknak a vállalatoknak az aránya, melyek céges szinten járulnak hozzá az ilyen projektekhez. Minden harmadik vállalatnál van már olyan alkalmazott, akit teljes munkaidőben a nyílt forráskódú projektekhez foglalkoztatnak.
A felmérés szerint két olyan terület van, amely egyre inkább a nyílt forráskódú megoldások felé tereli a vállalatokat: a felhő, a big data.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak