Az amerikai űrügynökség 225 ezer dollárral támogatja a budapesti Puli Space Technologies vízjégdetektorának gyakorlati megvalósítását.

A NASA Jet Propulsion Laboratory még 2020-ban rendezte meg a Honey, I shrunk the NASA payload (kb. Drágám, összepréseltem a NASA hasznos terhét) című kihívását. Ennek célja olyan megvalósítható, kis méretű és kis tömegű mérő- és megfigyelőeszközök tervezése volt, amelyek akár cipősdoboznyi méretű robotokon is bevethetők lennének a Holdon. A budapesti Puli Space Technologies akkor már elvitte a Holdi Erőforrások kategória 30 ezer dolláros fődíját,a verseny folytatásában pedig most bekerült a négy kiválasztott díjazott közé, aki további 225 ezer dollár támogatással láthat neki az elképzelés gyakorlati megvalósításnak.

A Puli "vízszimatoló" detektora, a Puli Lunar Water Snooper (PLWS) a holdi erőforrások feltérképezésében és kiaknázás lehetőségeinek vizsgálatában játszhat szerepet. A helyszínen megtalálható erőforrások felhasználásának első számú jelöltje a Holdon is a víz, pontosabban a vízjég, ami többek között rakéta-üzemanyagként is szolgálhat, miután elektrolízissel hidrogént és oxigént lehet belőle előállítani. A Holdon akár 40 ezer négyzetkilométernyi felületen találhatók úgynevezett jégcsapdák, azaz potenciális jéglelőhelyek; ezek felderítése során derülhet majd ki, hogy az egyes helyszíneken valóban van-e vízjég, és ha igen, milyen koncentrációban.

Alig egy évük lesz elkészülni vele

A Puli vízjégdetektora három professzionális CMOS képérzékelő szenzorral méri a kozmikus sugárzást, illetve annak hatására a holdi talajból, a regolitból érkező különböző energiájú neutronok számát. A CMOS szenzorok képdigitalizálásra való alkalmazása ma már mindennapos dolog a mobiltelefonokban vagy a webkamerákban is, a PLWS a speciális bevonattal ellátott szenzorok segítségével azonban a neutronokat is képes detektálni, ezáltal azonosítani a hidrogént (vízjeget), ezáltal pedig mérni annak mennyiségét és eloszlását a Hold talajában. A műszer ráadásul annyira kicsi és könnyű, hogy egy 2 kilogrammos holdjáró hasára szerelve is bevethető.
 

Ilyen nagyfelbontású vízjégtérképek készülhetnek a Holdon a Puli vízsszimatolójának méréseiből (forrás: Puli Space)


A mostani támogatásra pályázó csapatoknak most a korábbi elképzeléseik gyakorlati megvalósítását kellett felvázolniuk részletes projekttervvel, költség- és kockázatelemzéssel. Ennek része a rideg holdi körülmények pontos figyelembevétele, és legalább három darab működő, holdi éles bevetésre kész eszköz elkészítése 2022. január 28-ig. Itt különösen érdekes, hogy a holdi erőforrások felderítésére alkalmas eszközök közül egyedül a Puli vízsszimatolója került be a díjazottak közé. A Puli Space vezetője, Pacher Tibor a cég múlt hét végi közleményében kiemelte, hogy kiváló hazai partnereket tudtak megnyerni, és nagyon erős csapattal vágunak neki a feladatnak.

A közlemény azt is felidézi, hogy a sikeresen végrehajtott kínai Csang’e-5 Hold-expedíció és más, indiai, orosz vagy japán expedíciók mellett a NASA vonatkozó programjában magáncégek által fejlesztett leszállóegységek indulnak a Holdra: 2021 második felében az Astrobotic és az Intuitive Machines, 2022-ben a Masten Systems, 2023-ban ismét az Astrobotic űrszondái visznek oda többek között NASA-műszereket és kisméretű holdjárókat. A tizenegyedik éve működő Puli Space Technologies is a gyorsan növekvő magán Hold-iparban próbál szerepet vállalni. A mérőeszközök fejlesztése mellett legismertebb projektje az az olcsó, könnyű és egyedülálló mobilitással rendelkező űrszonda (holdjáró) volt, amellyel a Google Lunar X Prize versenyén vett részt.

Piaci hírek

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.