Régi vád a big tech cégekkel szemben, hogy konkurenseik felvásárlásával igyekeznek csökkenteni piacaikon a versenyt. És ez bizonyára így is van, ahogy azt a Google antitröszt-perében elhangzott tanúvallomások is igazolják. Csakhogy van a felvásárlásoknak egy másik olvasata is, ami viszont a CB Insights egyik elemzéséből derül ki: ha a big techek nem szereznek sok pénzért startupokat, gyorsan kiszáradnak a kockázatitőke-források, és lassul az innováció.
Az elemzés szerint az idei második negyedév az elmúlt négy és fél év leggyengébb negyede a big techek startup-felvásárlásainak számát illetően. A helyzetet jól példázza az iRobot, melyre az Amazon tavaly augusztusban tett ajánlatot, ám az ügy azóta is áll. Az FTC (Federal Trade Commission) vizsgálja, hogy a felvásárlás csökkenti-e számottevően a piaci versenyt.
Csak az Apple vett valami apróságot...
A szabályzói környezet változása miatt a big techek óvatosabbak lettek. A második negyedévben mindössze egy ügyletet jelentettek be: az Apple megszerezte a Mira nevű, kiterjesztett valóság (AR) technológiát fejlesztő céget. Tavaly még a CB Insights vizsgálta cégek (Amazon, Apple, Google, Meta, Microsoft, Nvidia) közül öt hajtott végre jelentősebb felvásárlást.
Az óvatosság az ügyletek volumenén szintén érezhető: drámaian csökkent a 100 millió dollár fölötti üzletek száma. Bár a vételárat az Apple nem kommunikálta, a hírek szerint a Mira-felvásárlás sem érhette el ezt a volument. (A CB Insights elemzése egyébként megjegyzi, hogy a big techek a felvásárlásaik kommunikációjában is óvatosabbak, nem feltétlenül kürtölik világgá, hogy mikor mit terveznek venni.)
A CB Insights grafionja jól mutatja a források kiszáradását
(a nagyobb mérethez kattintson a képre)
A felvásárlásokkal azonban nem csak a globális vállalatok lesznek többek, hanem a kockázati tőkét is táplálják. A VC befektet, és szeretné, ha a magas kockázat ellenében pénze busásan megtérülne, majd az így keresett pénzt újra befekteti és így tovább. Ez a körforgás biztosítja a folyamatos innovációt. Egy új, fontos, sőt akár forradalmi, de önmagában a piacon életképtelen termék, technológia a legtöbb esetben csak akkor valósulhat meg, ha van rá esély, hogy az azt fejlesztő startupot felvásárolja egy nagyobb cég.
Ez a fajta innováció nehezen szorítható bele a nagyvállalati működés kereteibe. Még az olyan forrásbőséggel rendelkező cégek, mint a Google, sem volt feltétlenül sikeres ezen a téren. Hiába égetett el sok pénzt például az okosszemüvegére, nem sikerült megtalálnia a termék piaci helyét (és talán formáját sem). Egy ilyen réspiaci fejlesztést sokkal hatékonyabban végre tud hajtani egy olyan kis, rugalmas cég, melyet nem kötnek hagyományok, bevett fejlesztési metódusok, a hierarchikus szervezeti struktúra vagy netán a tőzsdei jelenlét.
Az is kiderült, hogy az a kerülőút sem működik, amivel sok nagyvállalat próbálkozott: kilökni néhány tehetséges mérnököt egy "belső" startupba, és azt mondani nekik: találjatok ki valami innovatívat. (Ezzel próbálkozott korábban többek között Cisco is.)
A kérdés persze továbbra is kérdés marad: lehet-e úgy szabályozni a big techek felvásárlásait, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon?
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak