Amiről az EU és az USA még csak beszélget, Japánban már megvalósítás előtt áll. A Mitsubishi Materials a 2025-től megkezdi az elektromos járművek és háztartási eszközök lítium-ion akkumulátoraiból származó ritkafémek, például kobalt és lítium kereskedelmi célú újrahasznosítását, írta a Nikkei.
Az újrafeldolgozás évi 2-3 ezer tonnával indul, aminek részben az is az oka, hogy Japánban egyelőre nem terjedt el az elektromobilitás, így a hulladék is kevés. A tervek szerint 2030-tól évi 6000 tonna használt akkut dolgoznak fel. Ekkora mennyiségű hulladékból mintegy 500 tonna kobaltot lehet kinyerni, ami 40 ezer elektromos autó akkujához elegendő mennyiség.
A több tízmillió dolláros beruházás mögé kiépítenek egy hulladékgyűjtési hálózatot, hogy biztosítsák az alapanyag-ellátást. A visszanyert anyagokat akku-alapanyaggyártóknak értékesítik.
Költséges, de csökkenti a kockázatokat
Mint a Nikkei írja, a lítium-ion akkumulátorokból különösen nehéz kinyerni a ritka anyagokat, mint amilyen lítiumot és a kobalt is. Épp emiatt az a leggyakoribb újrahasznosítási mód, hogy az akkukat beolvasztják, és adalékanyagként használják például az acélgyártásban. A Mitsubishi Materials az újrahasznosításra szakosodott Envipro Holdings nevű céggel azonban talált egy gazdaságos módszert.
A japán színesfémgyártó cégek egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az akkumulátor-újrahasznosítás iránt, mert készülnek arra, hogy az elektromos autók elterjedésével gyorsan hiány alakul ki a ritkafémekből. Mivel Japán kobaltból és lítiumból is behozatalra szorul, az akkumulátoriparban érdekelt vállalatok olyan rendszer kialakításán dolgoznak, amely a nehezen elérhető erőforrások országon belüli keringetésével csökkenti az importfüggőséget.
Az import legfontosabb forrásai ugyanis nem feltétlenül megbízható partnerek. A ritkaföldfémek piacát Kína uralja, amely ezt a pozícióját időnként fegyverként is szereti használni. A világ kobaltszükségletének 70 százalékát a Kongói Demokratikus Köztársaságban termelik ki, ahol gyakoriak a helyi konfliktusok, és az ottani cégek a gyermekmunkát sem vetik meg. Lítiumból viszonylag bőséges a készlet, de a kitermelés egyelőre elmarad a kereslettől, és nem lehet gyorsan növelni.
Mint a Nikkei írja, a Mitsubishi Materials nincs egyedül a japán iparban. A Sumitomo Metal Mining már 2024-ben forgalomba hozza újrahasznosításból visszanyert akku-alapanyagait. A színesfém-gyártó Dowa Holdings önálló akku-újrahasznosító leányvállalat alapítását tervezi, míg a JX Nippon Mining & Metals (amelyben egyébként a Mitsubishi Groupnak is van érdekeltsége) kísérleti projektet indított nagy tisztaságú nikkel, kobalt és lítium akkumulátorhulladékból történő kinyerésére.
Japán elemzők szerint 2030 körül várható az a pont, amikor már a kereslet jelentősen nagyobb lesz a kínálatnál, de az újrahasznosítási láznak van más hajtóereje is: 2040-re kb. 1,3 milliárd kilowattórányi használt akkumulátort kell ártalmatlanítani.
Az EU akkumulátorstratégiájában szintén fontos irány az újrahasznosítás. Az Unió olyan szabályozáson dolgozik, amely meghatározná, hogy az akkukban mekkora legyen az újrahasznosításból származó kobalt, lítium és nikkel aránya.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak