Cikksorozatunkban azt vizsgáltuk meg, kiknek és miért éri meg magánfelhőre cserélni (vagy azzal kibővíteni) a hagyományos IT-infrastruktúrát. Ahhoz, hogy pénzügyileg, hatékonyság és adatvédelem tekintetében is sikertörténet legyen a projekt, nem árt néhány szempontot figyelembe venni mind a migráció, mind az üzemeltetés során.

Noha nincs két egyforma vállalat, akad néhány jól körülírható sarokpont, amire oda kell(ene) figyelni a privát felhőbe költözés során. Ezek egyike a megfelelő dokumentáció elkészítése. Gyakran előforduló jelenség, hogy bár a hálózat kialakításának, módosításának részét kellene képeznie a rendszer pontos leírásának is, az informatikusok java nem szeret dokumentálni, ezért ezt a lépést kihagyja.

Ez azonban hiba, hiszen az átállási folyamat nem várt buktatóinak egy része – például a hálózat néhány elemének „elfelejtése” – elkerülhető lenne, ha a migrációt pontos dokumentáció segítené. Hasonló szempontok miatt hasznos az alapos rendszeraudit a magánfelhőbe migrálás előtt.

A veszélyes apró lépések

A legtöbb vállalati IT-infrastruktúra egymásra épülő rendszerekből áll, melyek külön-külön mozgatása az „IT-felépítmény” összedőlését okozhatja. Nem várt rendszerösszeomlások, napokig tartó szoftverhiba-javítások késleltet(het)ik az átállást, melyek a feladatra szánt büdzsé túllépését is okozhatják.

Mindez elkerülhető, ha a teljes rendszert egyszerre mozgatják, azaz egy egészként kezelik. Noha ez a megközelítés kétségtelenül több időt igényel, egyben azt is jelenti, hogy a migrálni tervezett IT-infrastruktúra komplett egészként kerül a magánfelhőbe.

Magányos farkasok, messze a nyájtól

Egy igazi magánfelhő létrehozásához meg kell győződni arról, hogy az üzemeltető valóban a nyilvános felhőktől és a többi ügyfelétől szeparáltan helyezi el a cég adatait. A magánfelhőknek nem csak nevükben, hanem jellemzőjükben is magánjellegűnek kell lenniük – minden ügyfél számára.

És ha már szóba került a host kiválasztása: talán magától értetődő, mégis érdemes megjegyezni; olyan partnert kell választani, aki megfelelő pénzügyi háttérrel bír, például képes a vállalat számára szükséges erőforrások maradéktalan biztosítására.

Ez egyben a skálázhatóság magas szintjét is jelenti, azaz a hostnak tudnia kell kezelni a nagy adatforgalmat generáló csúcsokat. Enélkül tulajdonképpen nem is beszélhetünk igazi felhőkörnyezetről. Hiszen a magánfelhő rugalmas és dinamikus jellemzői teszik annyira vonzóvá ezt a fajta platformot az on-premise rendszerekkel szemben.

Az átálláson túl, az üzemeltetésen innen

Thomas J. Bittman piackutató a Gartner Datacenter konferencián kérdezte arról a résztvevőket, milyen problémákkal kellett szembenézniük a magánfelhők használata során. Hat fő okot jelölt meg a 140 válaszadó 95 százaléka, és mindössze 5 százalékuk nyilatkozott abszolút pozitívan.

Jelentős mértékben a nem megfelelő előnyökre történő koncentrálást jelölték meg problémaként, azaz gyakran inkább dominált a költségcsökkentési kényszer, mintsem a rendszer tudásának, agilitásának hatékonyságnövelő képessége. Még többen gondolták úgy, hogy egyszerűen túl keveset tettek az átállás során, „nem ölelték magukhoz” a felhő igazi mélységét, inkább csak virtualizációra került sor – azt azonban már nem vizsgálták, mi is zajlik a virtuális gépeken belül. Ezek ellentétét képviselték azok, akik szerint „túl nagyot” léptek előre, és mindent megpróbáltak optimalizálni, ami ritkán hoz átütő sikert.

A válaszadók majdnem egyharmada azonban a működési modell megváltoztatásának sikertelenségét okolta a kudarcért. Az agilis felhőknek agilis eljárásokra van szüksége, emellett arra is, hogy annak használatát szükségesnek és fontosnak tartsák a cég alkalmazottai. Ők lehetnek ugyanis a magánfelhő hatékonyságának motorjai – és akadályai is.
 

Két további tényező is megjelent a magánfelhőtől várt siker elmaradásának – vagy legalábbis mérséklődésének – listájában. A válaszadók több mint nyolcada szerint nem sikerült megváltoztatni a finanszírozási modellt, míg néhány válaszadó szerint a nem megfelelő technológiák alkalmazása nehezítette meg a private cloud hatékony használatát.

Szemléletváltás

Az átállás és az üzemeltetés során tehát szembe kell nézni a többszintű szemléletváltás nehézségeivel. Amennyiben nem a megfelelő célokat tűzik ki, akkor a magánfelhőbe költözéstől várt hatékonyság- és rugalmasságnövekedés nem fogja elérni a való életben tapasztaltakat. Szerencsére ezen kihívások zöme előre felmérhető és hatásuk csökkenthető, kiküszöbölhető – a cloudban kevéssé járatos vállalatok számára leginkább egy nagy tapasztalattal bíró partner segítsége révén.