A kiberbiztonság leggyengébb láncszeménél, a felhasználóknál erősítené a védelmet egy új hazai összefogás. Közös kibervédelmi edukációs és kommunikációs kampányról szóló együttműködési megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete és az Országos Rendőr-főkapitányság.
A KiberPajzsnak keresztelt projekt keretében az intézmények és a piaci szereplők átfogó oktatási programot indítanak, hogy fejlesszék ügyfeleik digitális pénzügyi tudatosságát. A kiberbiztonsági kockázatokat és az ellenük való védekezési lehetőségeit széles körű, összehangolt kommunikációs kampányal kívánják bemutatni.
Az edukáción túl a projekt céljai között szerepel a kiberbiztonsági hatósági és piaci folyamatok elemzése, továbbfejlesztése, valamint hazai és nemzetközi szakmai tudásmegosztás és jógyakorlatok gyűjtése a minél erősebb és hatékonyabb pénzügyi kibervédelem megvalósítására, írja a megállapodás aláírásáról kiadott közlemény.
A felhasználó az első védelmi vonal
Az aláíró szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy bár a hazai pénzügyi rendszer európai összevetésben is rendkívül biztonságosnak számít, a digitalizáció révén egyre hangsúlyosabbá válik az elektronikus pénzforgalom, ezzel párhuzamosan pedig gyarapszik a sikeres visszaélések száma és aránya is. A bűnözők azonban nem a pénzügyi intézményeket, illetve az infrastruktúrát támadják, hanem elsősorban a gyors változásokat olykor át nem látó fogyasztókat. Ezért ők váltak az "elsődleges védelmi vonallá", melyet a lehető legjobban fel kell készíteni a kiberkockázatok kezelésére.
A projekt kiemelt figyelmet szentel a fiatalkorúaknak, a fokozottan kiszolgáltatott társadalmi csoportoknak (például az időseknek), de a megelőző jellegű üzenetek fontos célcsoportja lesznek a kisvállalkozások, illetve az egyéb céges ügyfelek is.
A KiberPajzs projektben a csatlakozó intézmények egységes arculatú, egyszerű üzenetekkel mutatják majd be a főbb csalási formákat (adathalászat, hamis banki hívások, sms-ek, hamisított banki weboldalak stb.). Az első kampány már ebben a hónapban elindul.
Megkérdeztük az MNB sajtóosztályától, hogy mennyi pénzt szánnak a projektre, és milyen forrásból finanszírozzák; milyen módon, mikor és mely céget választották ki a lebonyolításra, illetve hogy a plakátok mellett milyen egyéb felületeken találkozhatunk az üzenetekkel, és milyen csatornán jutnak el a célzott üzenetek a cégekhez.
"A KiberPajzs edukációs tájékoztató kampány alap arculati elemeit a Magyar Nemzeti Bank a marketing büdzséje terhére készíttette el, a kommunikációs feladatok elvégzésére közbeszerzett partnerének bevonásával" – írta az MNB sajtóosztálya. – "Az edukációs programban részt vevő, illetve az együttműködési megállapodást aláíró állami és pénzügyi szervezetek a KiberPajzs arculati kézikönyvben szabályozott módon kommunikálnak, azonban média költéseiket saját költségvetésükből finanszírozzák. Az üzenetek hordozó felületeit tekintve a szervezetek saját social media oldalai lesznek túlsúlyban, de az egyéb megjelenési módokról, felületekről (pl. online bannerek) és időzítéséről a Partnerek közösen döntenek, és összehangolt kommunikációt terveznek."
A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött
A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak