Az MNB, a Magyar Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI és az ORFK fogott össze, hogy a végfelhasználókat felvértezzék a kibertér veszélyeivel szemben.
Hirdetés
 

A kiberbiztonság leggyengébb láncszeménél, a felhasználóknál erősítené a védelmet egy új hazai összefogás. Közös kibervédelmi edukációs és kommunikációs kampányról szóló együttműködési megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete és az Országos Rendőr-főkapitányság.

A KiberPajzsnak keresztelt projekt keretében az intézmények és a piaci szereplők átfogó oktatási programot indítanak, hogy fejlesszék ügyfeleik digitális pénzügyi tudatosságát. A kiberbiztonsági kockázatokat és az ellenük való védekezési lehetőségeit széles körű, összehangolt kommunikációs kampányal kívánják bemutatni.

Az edukáción túl a projekt céljai között szerepel a kiberbiztonsági hatósági és piaci folyamatok elemzése, továbbfejlesztése, valamint hazai és nemzetközi szakmai tudásmegosztás és jógyakorlatok gyűjtése a minél erősebb és hatékonyabb pénzügyi kibervédelem megvalósítására, írja a megállapodás aláírásáról kiadott közlemény.

A felhasználó az első védelmi vonal

Az aláíró szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy bár a hazai pénzügyi rendszer európai összevetésben is rendkívül biztonságosnak számít, a digitalizáció révén egyre hangsúlyosabbá válik az elektronikus pénzforgalom, ezzel párhuzamosan pedig gyarapszik a sikeres visszaélések száma és aránya is. A bűnözők azonban nem a pénzügyi intézményeket, illetve az infrastruktúrát támadják, hanem elsősorban a gyors változásokat olykor át nem látó fogyasztókat. Ezért ők váltak az "elsődleges védelmi vonallá", melyet a lehető legjobban fel kell készíteni a kiberkockázatok kezelésére.

A projekt kiemelt figyelmet szentel a fiatalkorúaknak, a fokozottan kiszolgáltatott társadalmi csoportoknak (például az időseknek), de a megelőző jellegű üzenetek fontos célcsoportja lesznek a kisvállalkozások, illetve az egyéb céges ügyfelek is.

A KiberPajzs projektben a csatlakozó intézmények egységes arculatú, egyszerű üzenetekkel mutatják majd be a főbb csalási formákat (adathalászat, hamis banki hívások, sms-ek, hamisított banki weboldalak stb.). Az első kampány már ebben a hónapban elindul.

Megkérdeztük az MNB sajtóosztályától, hogy mennyi pénzt szánnak a projektre, és milyen forrásból finanszírozzák; milyen módon, mikor és mely céget választották ki a lebonyolításra, illetve hogy a plakátok mellett milyen egyéb felületeken találkozhatunk az üzenetekkel, és milyen csatornán jutnak el a célzott üzenetek a cégekhez.

"A KiberPajzs edukációs tájékoztató kampány alap arculati elemeit a Magyar Nemzeti Bank a marketing büdzséje terhére készíttette el, a kommunikációs feladatok elvégzésére közbeszerzett partnerének bevonásával" – írta az MNB sajtóosztálya. – "Az edukációs programban részt vevő, illetve az együttműködési megállapodást aláíró állami és pénzügyi szervezetek a KiberPajzs arculati kézikönyvben szabályozott módon kommunikálnak, azonban média költéseiket saját költségvetésükből finanszírozzák. Az üzenetek hordozó felületeit tekintve a szervezetek saját social media oldalai lesznek túlsúlyban, de az egyéb megjelenési módokról, felületekről (pl. online bannerek) és időzítéséről a Partnerek közösen döntenek, és összehangolt kommunikációt terveznek."

Biztonság

MI buktatja le a tudományos cikkeket író ChatGPT-t

Sárkány ellen sárkányfű - gondolta egy tudóscsapat, és betanított egy algoritmust arra, hogy kiszúrja a generatív mesterséges intelligenciával gyártott kamu tudományos cikkeket.
 
Hirdetés

Sokkolja a magyar cégeket, hogy ilyen támogatás is létezik

Mennyibe kerülhet, hogy a hoszting szolgáltató éjjel-nappal 60 másodpercen belül felvegye nekünk a telefont, és vezető rendszergazdái azonnal foglalkozzanak a problémánkkal? A vshosting~ szerint nem is biztos, hogy annyira sokba.

Valószínűleg soha. A piackutatók szerint a felhő mellett is dinamikusan növekszik a hosting iránti igény.

a melléklet támogatója a vshosting

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.