Az Egyesült Királyság titkosszolgálatát vezető Andrew Parker történelmi tettet hajtott végre: élő rádióinterjút adott a BBC-nek. Az MI5 vezetője a beszélgetés során az internetes vállalatok etikai felelősségének nevezte az együttműködést a hatóságokkal.

Nem hálószobatitkokra, hanem a szennyesre kíváncsiak

A Snowden-botrányként elhíresült lehallgatási ügy számos hullámot vetett az elmúlt időszakban, ami nem kifejezetten növelte a titkosszolgálatok iránti bizalmat. Angliában szintén téma, hogy meddig mehet el az állami megfigyelési gépezet, ami biztosítja a polgárok védelmét, ugyanakkor nem sérti indokolatlanul azok magánéletét. Az MI5 vezetője sietett leszögezni, hogy nem az a céljuk, hogy az állampolgárok mindennapi életét monitorozzák és abban kutakodjanak. Azt azonban világossá tette, hogy a jelenleginél több segítségre (információra) van szükségük például a terrorcselekmények megakadályozásában.

A segítséget leginkább az olyan, hatalams adatállomány birtokában lévő cégektől várja el Andrew Parker, mint például a Facebook és a Twitter. Ezeknek a közösségi oldalaknak van saját monitorozó rendszerük, és a felhasználási feltételekkel ellentétes megnyilvánulásokat rendszeresen büntetik is, akár az adott felhasználó, csoport végleges törlésével is.

A titkosszolgálat főnöke szerint azonban itt nem szabadna megállni, és az illegális megnyilvánulásokról vagy éppen a törvénytelenség gyanúját felvető információkról értesíteniük kellene a cégeknek a hatóságokat. Ezt az interjúban etikai kötelességként aposztrofálta az MI5 első számú embere, de az Egyesült Királyságban már készül egy törvénytervezet, amely jogszabályokkal is megerősítené a hatósági információgyűjtést.

Ellentétes megfontolások

A lehallgatási botrányok után az informatikai vállalatoknak különösen fontos lett azt bizonyítani az ügyfeleik, felhasználóik felé, hogy nem engedik át adataikat a különböző kormányzati szerveknek, csak azért, mert azok ezeket meg szeretnék szerezni. Például a Cisco vezetője tavaly tavasszal az amerikai elnöknek írt levelet az ügyben. De korábban is volt rá precedens, hogy nyílt levélben presszionálják Barack Obamát olyan nagy cégek, mint például a Facebook, a Microsoft, a Google, a Twitter és a LinkedIn. Sőt Mark Zuckerberg személyesen csörögte fel az elnököt, arra kérve, hogy a kormányzat hagyjon fel az internet szabadságát veszélyeztető kémkedési gyakorlatával.

Sajnos azonban már arra is volt példa, hogy milyen tragédia lehet abból, ha a cégek házon belül igyekeznek elrendezni a kétes ügyeket. Tavaly Londonban az angol hadsereg egy 25 éves tagját ölték meg a nyílt utcán a muzulmánokat ért sérelmek megtorlásaként. Mint később kiderült, Lee Rigby egyik gyilkosa előzőleg a Facebookon keresztül egyeztetett az akcióval kapcsolatban. A közösségi hálózat extrém megnyilvánulásokat figyelő automatikus rendszere fel is fedezte ezt. Az algoritmus által blokkolt felhasználói fiókot a Facebook törölte, ám az esetről nem tett jelentést a hatóságoknak.

_{(Illusztráció: BBC)}