A Facebook alapító-vezetője szerda este gondolt egyet, és felcsörögte Barack Obama elnököt. Mark Zuckerberg a diskurzusról és annak céljáról saját facebookos oldalán számolt be. Az elnököt arra próbálta kapacitálni a még mindig csak 29 éves Zuckerberg, hogy a kormányzat hagyjon fel az internet szabadságát veszélyeztető kémkedési gyakorlatával. Az Obama-kabinet részéről csak a beszélgetés tényét erősítették meg.

Védnök helyett ellenség

Az internet szabadságának eszméjével rendszeresen kampányoló Zuckerberg meglehetősen keményen beolvashatott az elnöknek, amennyiben a hivatkozott bejegyzés hűen tükrözi a beszélgetést. A Facebook alapítója szerint megengedhetetlen, hogy az állam ne támogatóként, hanem pont ellenkezőleg, ellenségként, fenyegetésként álljon a szabad véleménynyilvánítás, információáramlás kérdéséhez. Márpedig a Snowden-botrány óta bizonyítékok is vannak róla, hogy a nemzetbiztonsági szervek igen széles körben alkalmaztak lehallgatást és egyéb elektronikus kémtevékenységet. Ennek Zuckerberg szerint véget kell vetni, ám az időközben felmerült törvénymódosítási javaslatoktól ő nem vár lényegi változást.

"Amikor mérnökeink fáradhatatlanul dolgoznak a biztonság javításán, úgy képzeljük, hogy a bűnözőktől védjük a felhasználókat, nem a saját kormányunktól. Az amerikai kormánynak az internet élharcosának kellene lennie, nem a veszélyeztetőjének. Sokkal átláthatóbbaknak kell lenniük abban, amit tesznek, különben az emberek a legrosszabbra gondolnak" – panaszkodott a Facebook első számú embere.

Facebooknak álcázott hackelés

A telefonhívásra az adott apropót, hogy egy, szintén a Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokon alapuló jelentés szerint a Nemzetbiztonsági Ügynökségnél (NSA) egy olyan nagyszabású lehallgatási rendszert fejlesztettek ki, amelynek segítségével könnyedén beférkőzhetnek bármelyik felhasználó gépére, hogy ott hozzáférjenek személyes adatokhoz, és átvegyék az irányítást kritikus alkalmazások felett. Ráadásul egyes esetekben az NSA szakértői Facebook-szervernek álcázva kerülik meg a védelmet és nyernek bebocsátást a célpont rendszerébe, amit különösen fájlalhatott Zuckerberg.

A jelentés lényegi részét ugyan direktben nem cáfolta az NSA, de kiadott közleményében pontatlannak nevezte az állításokat. Az ügynökség rövid tájékoztatásában többször is megismétlik, hogy kizárólag szigorú szabályok szerint, megalapozott nemzetbiztonsági érdekeket követve végzik hírszerző tevékenységüket.

Pénzre váltott szabadság

Arról nem tudni, az elnök mit válaszolt Zuckerberg panaszaira, de utóbbi több kommentárban is megkapta, hogy nem teljesen van összhangban a felhasználói adatokért való aggódás és cége üzletpolitikája. A Facebook ugyanis – hasonlóan a Google-höz – elsősorban abból él, hogy a szolgáltatásait igénybe vevő emberek szokásait, ízlését minél jobban feltérképezve pontosan célzott hirdetéseket tudjon eljuttatni hozzájuk. Ha tehát reklámkiszolgálásra kell az adat, az rendben van, ha azonban a nemzetbiztonságiak kíváncsiak rá, az nem más, mint az internetszabadság páros lábbal való tiprása? – teszik fel a nyilvánvalóan költő kérdést a tamáskodók.