Amikor egyre kevésbé látszik bármilyen értelmes elképzelés az MI-alapú eszközök és funkciók kiadása mögött, és amikor már az iparágban dolgozó szakemberek is azt pedzegetik, hogy a fejlesztéseket nem feltétlenül a felhasználói igények hajtják, akkor érdekes lehet megkérdezni minderről magát a közönséget is. Éppen erre vállalkozott az Oxfordi Egyetem és a Reuters Institute közös kutatása, amelyben hat országban (az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban, Argentínában, Dániában, Franciaországban és Japánban) nagyjából 12 ezer embernek tettek fel egy csomó kérdést a mesterséges intelligenciáról.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a közvélemény nagy részét valójában nem is érdekli különösebben a generatív MI. A válaszadók nagy része azt mondta, hogy még soha nem használta az olyan népszerű eszközöket, mint amilyen az OpenAI ChatGPT vagy a Microsoft Copilot, a régiótól függően pedig 20-30 százalékukról kiderült, hogy még csak nem is hallott ezekről a szolgáltatásokról. Az eredmények némi fényt vetnek a technológia körül tapasztalható felhajtás ellentmondásosságára, amennyiben azt sugallják, hogy a vállalatok túlbecsülik, mennyire lelkesednek a felhasználók a rájuk kényszerített újításokért.

Nagy füst és sokkal kisebb láng

A kérdések egyébként különféle területeket fedtek le a programok használatának gyakoriságától vagy a különböző márkanevek ismertségétől egészen addig, hogy mennyire bíznak meg az ilyen eszközökben és az azokat használó emberekben. A válaszadók többségének egyelőre nem volt elég tapasztalata az MI-eszközökről ahhoz, hogy véleményt mondjon azok megbízhatóságáról az e-mailek szerkesztésében, a kérdések megválaszolásában vagy a friss hírek összefoglalásában. Kiderült emellett az is, hogy a várakozások és a félelmek szektoronként nagyon eltérőek a generatív mesterséges intelligenciáról.

A kutatás vezetője a BBC-nek nyilatkozva kifejtette, hogy a legtöbben általában optimisták a generatív mesterséges intelligencia tudományos és egészségügyi felhasználásával kapcsolatban, de sokkal óvatosabbak a tájékozódást vagy az újságírást illetően, sőt kifejezetten aggódnak a munkahelyek biztonságára gyakorolt ​​hatása miatt. Szerinte mindenkinek, így a szabályozóknak és a politikai döntéshozóknak is ezt az árnyalt és differenciált megközelítést kellene alkalmazniuk a mesterséges intelligenciáról folytatott viták során, legyen szó az egyes emberek elvárásairól vagy általában az MI társadalmi vonatkozásairól.

A kutatás részletes eredményei ezen az oldalon olvashatók »