A japán Fujitsu és a kormány által támogatott Riken kutatóintézet a 2023 áprilisában kezdődő pénzügyi évben tenné elérhetővé közösen fejlesztett kvantumszámítógépeit a vállalati ügyfelekek – számolt be róla a Nikkei Asia. Ezzel a Fujitsu lenne az első hazai vállalat, amely Japánban bevezeti az új technológiát. Eddig elsősorban a tengerentúli, amerikai vagy kínai vezették a következő generációs gépek fejlesztését, a Google például 2029-től piacosítaná ezeket a termékeit. Ezektől mindenhol az ipari versenyképesség és a nemzetbiztonság erősítését várják, a Fujitsu közleménye szerint az általa szállított kvantumszámítógépeket is várhatóan a pénzügyi előrejelzésekben vagy új anyagok és gyógyszerek fejlesztésében fogják felhasználni.

Bár az IBM már 2021-ben telepítette saját kvantumszámítógépét a Kanagava prefektúrában fekvő Kavaszakiba, a japán vállalatok a beszámoló alapján lemaradtak a külföldiek mögött az ilyen eszközök fejlesztésében. Így a Fujitsu lehet közöttük az első, aki a Riken technológiájára és know-how-jára építve saját kvantumszámítógépeket épít. A szóban forgó gép 64 kvantumbites (qubites) lesz, és Fujitsu már azt tervezi, hogy három évvel később, 2026 áprilisa után 1000 kvantumbit feletti rendszereket fog gyártani. Bár a jelenlegi kvantumszámítógépek képességei és felhasználói köre erősen korlátozottak, legalábbis a bennük lévő potenciálhoz képest, a Boston Consulting Group becslése szerint egyébként a piac 2040-re évi 850 milliárd dollárosra növekszik majd a technológiai áttöréseknek köszönhetően.

Már mindenki benne van

Az elmúlt években a kínai egyetemek is továbbfejlesztették technológiáikat, és figyelemreméltóan megnőtt a startupok száma is ezen a területen. Csütörtökön, nem sokkal a Fujitsu bejelentése után a kínai keresőóriás, a Baidu is bemutatta első kvantumszámítógépét, amelyet ugyancsak elérhetővé tenne a külső megrendelők, csatlakozva ezzel a technológia gyakorlati felhasználásáért folytatott globális versenyhez. A "Qianshi" néven hivatkozott rendszer 10 kvantumbites processzorral rendelkezik, de a pekingi székhelyű vállalat már egy 36 qubites kvantumcsipet is kifejlesztett. Összehasonlításképpen, az IBM eddigi legfejlettebb processzora 127 kvantumbites, de a cég 2025-re 4 ezer kvantumbites rendszereket ígér, míg az Alphabet (Google) az évtized végére már 1 millió qubites számítógép kifejlesztését tervezi.

Az IDC piackutató szerint a kormányok és a piaci cégek körülbelül 16,4 milliárd dollárt fektetnek be ilyen fejlesztésekbe 2027 végéig. Az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió is bőkezűen finanszírozott projektekbe a kvantumszámítástechnika területén, remélve, hogy olyan előrelépéseket érnek el ezen a területen, amelyek globális hatalmi pozíciójukat is meg fogják határozni. (Idehaza négy és fél évvel ezelőtt jelentették be a Nemzeti Kvantumtechnológiai Programot.) Bár nem ez tűnik az elsődleges csapásnak, de a briteknél már azt is elkezdték vizsgálni, hogy az új technológiának milyen lehetséges harctéri alkalmazásai lehetnek, miközben a tudósok még csak mostanában kezdik igazolni a kvantumszámítástechnikai áttörés (kvantumfölény vagy kvantumelsőbbség), illetve a technológia gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit.