A növekedési adatok kedvezőtlen alakulása ellenére 2023 utolsó negyedévében a hazai munkáltatók 31 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerő-keretét, miközben csökkentést 19 százalékuk tervez – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett munkaerőpiaci előrejelzéséből.

A 41 országban végzett globális kutatásban több mint 500 magyarországi munkáltatót kérdeztek meg többek között negyedik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról. A szezonális hatásoktól megtisztított eredmények alapján az ún. nettó foglalkoztatási mutató 13 százalékon áll, ami 1 százalékponttal meghaladja az előző negyedév eredményét, a tavaly ilyenkori adatnál pedig 18 százalékkal kedvezőbb (ami a vizsgált országok közül az egyik legnagyobb mértékű javulás). 

Az országosan kimutatott 13 százalékos létszámbővítési mutató iparági bontásban meglehetősen nagy szórást mutat. A legnagyobb felfutást a pénzügy és ingatlan (+28%), az energia és közmű (+25%), az alapanyag- és feldolgozóipar (+22%), valamint az IT (18%) szektorokban várják. A skála másik oldalán a legrosszabb eredménnyel az egészségügy és élettudományok (-17%) területe "büszkélkedhet".

Cégméret alapján csoportosítva a válaszokat az állapítható meg, hogy a közepes és nagyvállalatok kimutathatóan optimistább kilátásokkal rendelkeztek, mint az 50 főnél kevesebb főt foglalkoztató cégek.

Mesterséges hatékonytalanság?

A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a cégvezetők szerint melyek a munkaerő termelékenységének javulását leginkább elősegítő tényezők. A beérkező válaszok alapján leginkább a szakmai fejlődés – képzések, képességek fejlesztése révén – a legfontosabb (40 százaléknyian jelölték ezt a szempontok), a pozitív munkakultúra és a munka-élet egyensúly biztosítása egyaránt 36-36 százalékot kapott, a világos célok mentén történő működést is 33 százaléknyian tartották kulcsfontosságúnak.

A mesterséges intelligenciát övező érdeklődés és felfokozott várakozások tükrében meglepő, hogy a technikai újdonságoknak a válaszadók jóval kisebb hatást tulajdonítottak: az MI-hez kapcsolható új eszközök alkalmazását csupán 18 százaléknyian, a meglévő technikai eszközök aktívabb használatát 17 százaléknyian tartották a hatékonyságnövelés fontos aspektusának.