Az IThon.info önkéntes alapon kitölthető kérdőíve ugyan reprezentatívnak nem tekinthető, de a több mint ezer beérkezett válasz így is elég jó képet ad arról, miként élték meg az elmúlt hónapokat a hazai informatikusok. Az eredmények egy részéből ráadásul az is kirajzolódik, hogy alakult a munkavállalók gondolkodásmódja a korlátozásokkal töltött hónapok alatt, mivel a készítők a járvány kirobbanását követően, tavasszal már elvégeztek egy hasonló megkérdezést.

Volt némi áldozat

A koronavírus okozta gazdasági bizonytalanság az első hetekben szinte észrevétlen maradt az informatikusok körében, hiszen akkor mindössze 2 százalék jelezte, hogy elvesztette a munkáját. Mára, azaz néhány hónap elteltével ez a csoport 5,5 százalékra hízott, ami egyfelől már komolyabb nagyságrend, másrészt viszont így is jóval enyhébb arány mint más, a koronavírus következményeit súlyosan megérző szektorok esetében.

Ahogy a korábbi felmérésnél, most is nagyjából a kitöltők harmada volt bátor, és nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem fél attól, hogy megszűnhet az állása. Ezzel együtt minden 16. szakembert foglalkoztat ennek a lehetősége, ami jelentős javulás a márciusi adatokhoz képest, amikor minden 7. informatikus tartott ettől.

Elégedettek a munkájukkal

Az otthoni munkavégzés megítélését két szempont alapján is mérte a kérdőív: egyrészt a kérdések kitértek arra, hogy a különböző projektek tervszerű haladása szempontjából mennyire volt sikeres az elmúlt időszak, másrészt vizsgálták azt is, hogy egyéni szempontból ki mennyire tudott hatékony lenni (határidők tartása, elvárt feladatszám elvégzése).

Úgy tűnik, hogy ebben a tekintetben igazi sikersztorit köszönhetünk a járványnak: a 6-os skálán a kitöltők 4,6-ra értékelték a home office-ban végzett munka eredményességét. Az 1048 válaszadó 63 százaléka vélekedik úgy, hogy a projektek az elvártaknak megfelelően haladtak ezekben a hónapokban is. Ez a szám szinte teljesen megegyezik a márciusi adatokkal, az idő múlása tehát nem befolyásolta a távoli munkavégzésben szerzett pozitív tapasztalatokat. Még ennél is optimistábbak a számok akkor, ha az egyéni munka megítélése kerül górcső alá: ebben az esetben a megkérdezettek háromnegyede érezte úgy, hogy számára kifejezetten előnyös a saját négy fal között dolgozni.

Utóbbi kapcsán persze érdmes megnézni a másik oldal, azaz a munkáltató véleményét is. Egy nemrég végzett szintén hazai felmérés például megerősíti a dolgozók pozitív önértékelését. Az otthonról dolgozó kollégák teljesítményében a felmérés szerint gyakorlatilag semmilyen visszaesést nem tapasztalt a megkérdezett HR-vezetők közel kétharmada (63%). A munkatársak produktivitása még javult is a kijárási korlátozások alatt a válaszadók 22 százaléka szerint.

A koronavírus okozta felfordulás egyik nagy kérdése az, hogy mindez milyen hatással lesz hosszabb távon a cégek működésére. Vajon a korábbiaknál támogatottabb és elterjedtebb lesz az otthoni munkavégzés a tapasztalatokra alapozva, vagy minden visszaáll a régi kerékvágásba? A válaszok alapján a vállalatok harmadánál még nem született döntés ezzel kapcsolatosan, vagy legalábbis még nem kommunikálták a kollégák felé. Nagyjából ugyanilyen arányban vannak azok is, akiknél egészen pontosan meg lesz határozva, hogy heti hány nap lesz az engedélyezett.

A cégek hetedét azonban biztosan nem győzte meg az elmúlt időszak: ahogy a vírus előtt sem volt lehetőség otthonról munkát végezni, úgy a vírus után sem lesz. Meglepően magas viszont azoknak a száma, akik eldönthetik, hogy heti hány napot járnak be, és mennyit maradnak otthon: minden 5. kitöltő élhet majd ezen opcióval, ami talán a legnagyobb rugalmasságot adja. A válaszadók bő 2 százalékának munkahelye pedig ezentúl teljesen home office-ban fogja végezni a munkáját. 

Ezek a válaszok nagyjából egybecsengenek a már említett másik, munkaadói oldalt szondázó felmérés megállapításaival. Utóbbi szerint a cégek 40 százaléka egyelőre csak rövid távú célokat fogalmazott meg a fizikai visszatéréssel kapcsolatban. Hosszú távon, új, rugalmas munkavégzési gyakorlat kialakításán a megkérdezettek 29 százaléka dolgozik.

Elkezdődött a preferenciák visszarendeződése

Ahogy tavasszal, az IThon.info kérdőíve most is rákérdezett arra, milyen szempontok alapján választanak maguknak munkahelyet a hazai informatikusok. A rugalmas munkaidő, a munka-magánélet egyensúlya olyan döntési faktorok, amelyek az elmúlt években egyre inkább kritikusabbá váltak, a válaszadók bő negyedének ez lenne a legfontosabb szempont, ha munkahelyet választana. Nagyon szorosan követi mindezt a bér, illetve béren kívüli juttatások. A három legfontosabb tényező között ott van még az az igény is, hogy biztos anyagi háttérrel rendelkezzen az adott vállalat.

A megfogalmazott igények említési arányában érdemi változások történtek három hónap alatt. Márciusban, a járvány kezdetekor toronymagasan (32%) a legfontosabb döntési faktor egy váltás esetén az volt, hogy biztos anyagi hátterű-e az adott vállalat. Ezt ugyanúgy a rugalmas munkaidő, munka-magánélet egyensúlya, majd a bér, béren kívüli juttatások követték. Az első három tényező tehát nem változott, a sorrendjük viszont átalakult. A válaszok alapján úgy tűnik, az informatikusok preferenciái között elkezdődött a visszarendeződés.