Az adatközponti fogyasztók hármas csoportjából a hűtés dominánsan jelenik meg egy-egy létesítmény összfogyasztásában, írtuk pár hete. Csökkenteni az ezzel járó költségeket úgy lehet, ha hatékonyabbá tesszük a hűtést, például mérsékeljük az általa fogyasztott energiát. Ezt a területet célozza a Google DeepMind; a mesterséges intelligencia a szerverek és más elektronikus berendezések felügyeletében játszik szerepet a vállalat saját telepítésű adatközpontjaiban.

Kifejezetten a hűtési rendszer finomhangolására használja a Google az algoritmusokat, árulta el nemrég Demis Hassabis, a DeepMind társalapítója egy new yorki, mesterséges intelligenciával foglalkozó konferencián. „Körülbelül 120 adatközponti változót felügyel. A ventillátorokat, a hűtési rendszert, az ablakokat és sok minden mást” – közölte a szakember, aki azt is a nyilvánosság elé tárta, hogy noha csak az elmúlt hónapokban vezették be a megoldást a saját adatközpontokban, máris 15 százalékos fejlődést tapasztaltak az energiafelhasználás hatékonyságában.

Hőskori gyökerek

A szoftver annak a gépi tanulásnak az alkalmazott formáját használja, melyet azért hoztak létre, hogy a DeepMind megtanulhasson Atari 2600 videojátékokkal játszani. Ez a fajta algoritmizált tudás aztán szerverközpontokra átültetve lehetővé tette a mesterséges intelligencia számára, hogy megtanulja a szerverek elektronikus fogyasztásának működését. Valamint azt is, hogyan érdemes a hűtési rendszer egyes elemeit befolyásolni, annak érdekében, hogy csökkenthető legyen üzemidejük akkor, amikor egyébként nincsen rájuk éppen szükség.

Hassabis nem árult el részletekbe menő információkat arról, hogyan működnek a DeepMind algoritmusai, és az sem tiszta, hogy a technológia vajon elérhető lesz-e más cégek számára. Hosszabb távon azért kisebb összeget rá mernénk tenni erre, ismerve a vállalat „Don’t be evil” – vagy az azt váltó „Do the right thing” - szlogenjét. Mindazonáltal jelentősen fel tudná vele pörgetni az eredetileg londoni fejlesztésű AI megtérülését, ha a piacon érintett többi szereplő egy részének értékesítené.

A becslések szerint éves szinten mintegy 4 gigawatt energiafogyasztást produkáló vállalat 400 millió dollárt fizetett még 2014 januárjában a DeepMindért. Utóbbit 2010 szeptemberében maga Hassabis alapította, Mustafa Suleyman és Shane Legg közreműködésével. Utóbbi a most említett alapítóval együtt gépi tanulásban szerzett korábbi tapasztalataikat kamatoztatta ezen a téren, míg Suleyman vitte a DeepMind üzleti feladatait.

Az emberektől függ, mire használják

A fentiek ellenére nem csak pozitív üzenetek kötődnek a DeepMindhoz. Alkalmazása akkor vált vitássá, amikor a Google idén mintegy 1,6 millió, az angol egészségügyi rendszerben (NHS) biztosított adatainak elemzésére vetette be a mesterséges intelligenciáját egy, a Royal Free NHS Trusttal kötött egyezség révén. Ezt a megállapodást egyébként egy nyilvános panasz kapcsán már vizsgálja a brit Információ Biztos Hivatala (Information Commissioner's Office, ICO).