A leginkább keresőmotorjáról ismert vállalat számos egyéb tevékenységet is végez, ennek során pedig zömmel könyékig turkál a felhasználók privát szférájában. Ha a Google-nél úgy érzik, ingoványos talajra tévedtek, a céges jelmondat iránytűként szolgál: „Ne légy gonosz!” („Don’t be evil!”). A mantrát még a két alapító, Larry Page és Sergey Brin találta ki 2004-ben, a vállalat tőzsdére lépésével egy időben.

A Google másik arca

Nem mindenki ért azonban egyet azzal, hogy a jelmondat le is fedi a vállalat hozzáállását (Steve Jobs konkrétan baromságnak tartotta). És itt most nem a külső, összeesküvés-elméleteket gyártókról vagy a vállalattal szemben szkeptikus, esetleg csalódott felhasználókról beszélünk: a Google-t saját alkalmazottja perelte be a héten (szép karácsonyi ajándék mindenkinek). A felperes állítása szerint a céges mottó a titoktartási megállapodások és belső szabályozások esetében egyáltalán nem fedi a valóságot.

Egyelőre nem tudni, ki indított jogi eljárást a keresőgigász ellen, a per az amerikai terminológiában John Doe-ként használt jelzőt használja a felperes „megnevezésére”. Állításai viszont nagyon is súlyosak, úgy véli, hogy nem csupán a „Ne légy gonosz!” jelmondattal ellentétesek a Google bevett gyakorlatai, hanem a kaliforniai munkavédelmi törvényeknek sem tesznek eleget.

Több vád is olvasható a periratban. A névtelen menedzser szerint az alkalmazottaknak tiltottak a jogellenes magatartásról vagy veszélyes termékhibákról folytatott belső beszélgetések, mivel ezeket egy jogi eljárásban a cég ellen fel lehetne használni. Szintén tiltott az információszivárogtatás, a munkavállalók többsége nem beszélhet sem újságírókkal, sem kormányzati alkalmazottakkal. Akkora a titkolózás, hogy még barátaikkal vagy férjükkel/feleségükkel sem oszthatják meg gondolataikat az alkalmazottak a Google-nél végzett munkájukkal kapcsolatban.

Egészen extrém területekre is kiterjed ez a paranoid szabályozás a felperes vádjai szerint. Tilos például regényt kiadni, ha abban olyan valaki szerepel, aki a Szilícium-völgyben dolgozik egy techvállalatnál; hacsak a Google nem adta engedélyét a vázlatra és a kész műre egyaránt.

Második csapás

Idén ez már a második ilyen jellegű peres eljárás a Google ellen. Feltételezések szerint az első – amit a National Labor Relations Board, azaz az USA munkaügyi szabályozásokat felügyelő szövetségi szervével együtt indított – mögött ugyanaz a személy áll, aki a mostani jogi lépéseket is megtette. Abban az ügyben készült egy felmérés, mely szerint, ha a Google-t elkaszálják, azaz igaznak bizonyulnak a vádak, akkor az akár 3,8 milliárd dolláros kártérítéssel is járhat a keresőgigász számára.

Hivatalosan a Google természetesen mindent tagad. A vállalat egyik szóvivője alaptalannak nevezte a vádakat, és közölte, hogy vehemensen fogja védeni saját igazát a bíróság előtt. Elmondása szerint a Google elkötelezett a nyílt belső céges kultúra mellett, az átláthatóság pedig nagyon fontos részét teszi ki ennek.